2009. március 26., 09:592009. március 26., 09:59
Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen majd Kolozsváron is bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában 500. kötetként megjelent irodalomtörténeti kötetet, amelynek első részében megismerhetjük a két világháború közötti erdélyi szerzőket, illetve az irodalmi folyamatokat és jelenségeket; a második részben pedig a korszak irodalmi domkumentumainak összegzését.
„Közhellyé vált manapság értékteremtésről, értékmegőrzésről beszélni, Pomogáts Béla azonban azok közé tartozik, aki keveset beszél erről, de annál többet tesz ennek érdekében” – hangoztatta Kozma Mária, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában tartott könyvbemutatón. Mint mondta, a nagyszabású, hiányt pótló alkotás megszületéséhez elengedhetetlen volt a szerző több évtizedes kutatómunkája, az olykor sziszifuszi munka, amellyel rendszerezte az irodalomtörténet-írást.
„Hiszem azt, hogy az ember életében vannak olyan fordulatok, amelyek teljesen megváltoztatják az életét” – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a hétfői könyvbemutatón. Mint mondta, az ő életében az 1969-es erdélyi körútját tekinti ilyennek, amikor számos olyan erdélyi magyar szerzővel sikerült találkoznia, akik már úgy fogadták, mint a Kuncz Aladár munkásságát kutató irodalomtudóst. Pomogáts ugyanis első komolyabb tanulmányát Kuncz Aladárról írta.
Az irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy a Magyar irodalom Erdélyben cím célzatos, és ezzel is a magyar irodalom egységességét kívánja hangsúlyozni. „Az erdélyi magyar irodalom nem más, mint a magyarországi vagy a többi magyar nyelven írt irodalom, csupán az különbözteti meg a többitől, hogy Erdélyben fejlődött ki, itt él, és itt vannak különleges feladatai” – fejtette ki Pomogáts Béla a Krónika kérdésére.
A szakember úgy véli, nem lehet a magyar irodalmat feldarabolni országhatárok szerint, mert egy magyar irodalom van, amely a kora középkortól kezdődően egységben működik és fejlődik. Pomogáts elárulta, hogy készülőben van az irodalomtörténeti munka második része is, amely az 1945–1989 közötti időszakot öleli fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok