Időtlen bűvölet

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

Olvasás közben érte a halál a 90 éves Szabó Magdát, a világ legismertebb modern magyar íróját. Budapesttől Kolozsvárig, Rómától Párizsig több tucat színházterem és sokszáz könyvtár látogatóját, százezres olvasótábort érintett Tasi Géza telefonhívása. Szabó Magda titkára közölte a hírügynökségekkel: november 19-én, hétfőn délután négy órakor, olvasás közben elhunyt otthonában a kétszeres József Attila- és Kossuth-díjas író.

Krónika

Krónika

2007. november 21., 00:002007. november 21., 00:00

Alig egy hónapja a magyar nyelvterület teljes olvasótábora ünnepelte kilencvenedik születésnapján Szabó Magdát. Elsőként a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata köszönthette az írót, akinek Az ajtó című, Prima Primissima Díjjal és nemzetközi sikerrel jutalmazott regényét vitték színpadra. A tapstól, virágcsokroktól meghatott Szabó Magda akkor azt mondta: „nem szabad addig várni, hogy megmondjuk valakinek: köszönöm, amikor már késő.” Az életművet gondozó Európa Kiadó szerint „magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne.”

Reneszánszukat élő művek

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben, értelmiségi családban. „Apai-anyai ágon terheltek voltunk az irodalommal” – írta később. A Dóczi Leánynevelő Intézetben tanult, utálta a cserkészetet és a tornaórákat. Tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felfigyelt tehetségére. Érettségi után nyarait Bécsben töltötte, taszító élményként érte a Habsburg-kultusz és az Anschluss idején Ausztriára törő fasizmus. Latin–magyar–történelem szakos diplomáját a Tisza István Tudományegyetemen szerezte, egy ideig vidéki középiskolákban tanított, mindennapi közelségben a tanyavilág szegénységével és a paraszti valósággal. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban dolgozott. Első versei ekkor jelennek meg az Újhold folyóiratban, amelyhez ellenzéki eszméken nevelkedett polgári írók tartoztak, köztük Pilinszky János, Somló György és Nemes Nagy Ágnes. Utóbbi jó 30 évvel később így emlékszik köszöntőjében a Kossuth-díjat átvevő Szabó Magdára: „Volt egyszer egy lány Budapesten, 1945-ben, kicsi volt, kecses, macskaarcú, mint egy mongolba-oltott Tanagra-figura.”

1949-ben Révai József kommunista népművelési miniszter visszavonta tőle a Baumgartner-díját, polgári származása miatt állásából úgy őt, mint férjét, Szobotka Tibort elbocsátották. Az ezután következő tíz évben könyvei nem jelenhettek meg. Az első versesköteteiben, a Bárányban és a Vissza az emberigben megszólaló hang sokáig rezonált kortársai körében, olyan sorokkal, mint: „édesedik az ecet, amit a kor a számba töltött” vagy „emeljetek vissza az emberig.” Gyerekkönyvei, a Sziget-kék és a Mondják meg Zsófikának meghozták a sikert, akárcsak korai regényei, a Freskó és Az őz, amelyben megmutatkoznak stílusának és technikájának főbb jegyei: hőseinek belső világát, a lelki folyamatokat, az emberi kapcsolatok válságait mély pszichológiai érzékkel, árnyalt részletességgel ábrázolja.

1960-ban megjelent Disznótor című regénye jellegzetes nőalakok felfokozott lelki folyamatainak elemzésével keltett feltűnést. Első színdarabja a Kígyómarás volt, a regény drámai változata, amelyet történelmi érdeklődésű drámák, a Debrecen önérzetes polgári múltját felelevenítő Kiálts, város, a honfoglalás korát idéző Az a szép, fényes nap, és a tatárjárás idején játszódó Béla király követ. A gyermekkorból ihletődő könyve az Ókút. A Régimódi történetben családja históriáját írja meg, a könyv kordokumentumként és történelmi tablóként egyaránt élvezetes. 2002-ben megjelent Für Elise című regénye nyílt önéletrajzi vallomás, a sűrített ritmusú, sodróan élvezetes könyv sok olvasó kedvencévé vált, akárcsak a Katalin utca, az Abigél vagy a Merszi, Möszjő.

Szerették és elismerték

Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 42 nyelvre fordították le. Kétszer kapott József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjjal, 2001-ben Corvin-lánccal tüntették ki. Elnyerte a Femina francia irodalmi díjat és a Prima Primissima díjat. 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken

Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.

Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken
2025. június 03., kedd

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége
2025. június 02., hétfő

Bessenyei Gedő István irányítja ezentúl az öt erdélyi társulatot tömörítő, színházak közt hidat képező MASZÍN-t

A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.

Bessenyei Gedő István irányítja ezentúl az öt erdélyi társulatot tömörítő, színházak közt hidat képező MASZÍN-t
2025. június 02., hétfő

Csíksomlyói búcsú, ahol a szent mellett megjelenik a profán – Péter Beáta drámája a Role zenekar és a Játékszín előadásában

Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.

Csíksomlyói búcsú, ahol a szent mellett megjelenik a profán – Péter Beáta drámája a Role zenekar és a Játékszín előadásában
2025. június 01., vasárnap

Székely is, koreai is, táncos is – Borsody Isabella Lee, a Sapientia hallgatója identitásról, a népi kultúra szeretetéről

Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.

Székely is, koreai is, táncos is – Borsody Isabella Lee, a Sapientia hallgatója identitásról, a népi kultúra szeretetéről
2025. május 31., szombat

Korszerű eszközökkel biztosítaná a 140 éves EMKE jövőjét az egyesület új elnöke

Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Korszerű eszközökkel biztosítaná a 140 éves EMKE jövőjét az egyesület új elnöke
2025. május 30., péntek

Közeleg gyermeknap, nemzetközi fesztivállal készül a Puck Bábszínház

Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.

Közeleg gyermeknap, nemzetközi fesztivállal készül a Puck Bábszínház
2025. május 28., szerda

Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron

Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.

Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron
2025. május 28., szerda

Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel

Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.

Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel
2025. május 27., kedd

Óriási jelentőségűek a szatmári társulat számára a legrangosabb UNITER-díjak

A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.

Óriási jelentőségűek a szatmári társulat számára a legrangosabb UNITER-díjak