Fotó: MTI
Alig egy hónapja a magyar nyelvterület teljes olvasótábora ünnepelte kilencvenedik születésnapján Szabó Magdát. Elsőként a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata köszönthette az írót, akinek Az ajtó című, Prima Primissima Díjjal és nemzetközi sikerrel jutalmazott regényét vitték színpadra. A tapstól, virágcsokroktól meghatott Szabó Magda akkor azt mondta: „nem szabad addig várni, hogy megmondjuk valakinek: köszönöm, amikor már késő.” Az életművet gondozó Európa Kiadó szerint „magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne.”
Reneszánszukat élő művek
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben, értelmiségi családban. „Apai-anyai ágon terheltek voltunk az irodalommal” – írta később. A Dóczi Leánynevelő Intézetben tanult, utálta a cserkészetet és a tornaórákat. Tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felfigyelt tehetségére. Érettségi után nyarait Bécsben töltötte, taszító élményként érte a Habsburg-kultusz és az Anschluss idején Ausztriára törő fasizmus. Latin–magyar–történelem szakos diplomáját a Tisza István Tudományegyetemen szerezte, egy ideig vidéki középiskolákban tanított, mindennapi közelségben a tanyavilág szegénységével és a paraszti valósággal. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban dolgozott. Első versei ekkor jelennek meg az Újhold folyóiratban, amelyhez ellenzéki eszméken nevelkedett polgári írók tartoztak, köztük Pilinszky János, Somló György és Nemes Nagy Ágnes. Utóbbi jó 30 évvel később így emlékszik köszöntőjében a Kossuth-díjat átvevő Szabó Magdára: „Volt egyszer egy lány Budapesten, 1945-ben, kicsi volt, kecses, macskaarcú, mint egy mongolba-oltott Tanagra-figura.”
1949-ben Révai József kommunista népművelési miniszter visszavonta tőle a Baumgartner-díját, polgári származása miatt állásából úgy őt, mint férjét, Szobotka Tibort elbocsátották. Az ezután következő tíz évben könyvei nem jelenhettek meg. Az első versesköteteiben, a Bárányban és a Vissza az emberigben megszólaló hang sokáig rezonált kortársai körében, olyan sorokkal, mint: „édesedik az ecet, amit a kor a számba töltött” vagy „emeljetek vissza az emberig.” Gyerekkönyvei, a Sziget-kék és a Mondják meg Zsófikának meghozták a sikert, akárcsak korai regényei, a Freskó és Az őz, amelyben megmutatkoznak stílusának és technikájának főbb jegyei: hőseinek belső világát, a lelki folyamatokat, az emberi kapcsolatok válságait mély pszichológiai érzékkel, árnyalt részletességgel ábrázolja.
1960-ban megjelent Disznótor című regénye jellegzetes nőalakok felfokozott lelki folyamatainak elemzésével keltett feltűnést. Első színdarabja a Kígyómarás volt, a regény drámai változata, amelyet történelmi érdeklődésű drámák, a Debrecen önérzetes polgári múltját felelevenítő Kiálts, város, a honfoglalás korát idéző Az a szép, fényes nap, és a tatárjárás idején játszódó Béla király követ. A gyermekkorból ihletődő könyve az Ókút. A Régimódi történetben családja históriáját írja meg, a könyv kordokumentumként és történelmi tablóként egyaránt élvezetes. 2002-ben megjelent Für Elise című regénye nyílt önéletrajzi vallomás, a sűrített ritmusú, sodróan élvezetes könyv sok olvasó kedvencévé vált, akárcsak a Katalin utca, az Abigél vagy a Merszi, Möszjő.
Szerették és elismerték
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 42 nyelvre fordították le. Kétszer kapott József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjjal, 2001-ben Corvin-lánccal tüntették ki. Elnyerte a Femina francia irodalmi díjat és a Prima Primissima díjat. 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.