Hosszúvers a kolozsvári színpadon

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Szilágyi Domokos Öregek könyve című hosszúversének színházi adaptációját mutatja be szombaton 20 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a stúdiótermi előadást Mihaela Panainte rendezi, Dimény Áron és Sinkó Ferenc játszik benne. 

Kiss Előd-Gergely

2016. május 04., 19:312016. május 04., 19:31

Visky András, a színház művészeti vezetője az előadást beharangozó szerdai sajtótájékoztatón elmondta: amikor 1976-ban megjelent Szilágyi Domokos 699 soros verse Plugor Sándor illusztrációival, az már önmagában is egy irodalmi esemény volt. Mint mondta, ez akkor is igaz, ha később kiderült, Szilágyi is a kommunista rezsim kollaboránsai közé tartozott – a rendszer nyomása alatt élő költő végül a Hója-erdőben lett öngyilkos 1976 novemberében.

Mihaela Panainte a sajtótájékoztatón elmondta: ismeri Szilágyi Domokos múltját, de nem ez foglalkoztatta a munka során, kizárólag a verset igyekezett megérteni, elemezni. Mint részletezte: először öt évvel ezelőtt olvasta fel neki az Öregek könyvét az egyik barátja, bár akkor még nem értette a magyar szöveget, Plugor Sándor illusztrációi mégis arra sarkallták, hogy megpróbálja színre vinni a művet egy miskolci színész segítségével az Ecsetgyárban.

A rendezőt a vers zeneisége ragadta meg, az elmúlás témája pedig már amúgy is régóta foglalkoztatta. Hozzáfűzte: örül neki, hogy a magyar színház elfogadta a projektjét, ugyanakkor az elején attól tartott, hogy az állami társulatban dolgozó színészek nem lesznek hajlandók részt venni az ő színházi kísérletében, ehhez képest viszont kellemesen csalódott. Kifejtette: a vers szövegét az előadásban úgy kezelik, mintha próza lenne.

Carmencita Brojboiu, a díszlet tervezője ugyanakkor elmondta, egy olyan teret igyekezett kialakítani, „amelyben az öregek átjuthatnak a túlvilágra”. Az előadás koreográfiáját Györgyjakab Enikő színművész jegyzi, aki bevallotta: néha kínosan érezte magát, amiatt, hogy ő mondta meg színész kollégáinak, hogy hogyan mozogjanak. A koreográfián az utolsó simításokat Yves Marc végezte, míg a darabban látható maszkok Varga-Járó Ilona munkáját dicsérik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá