Fotó: A szerző felvétele
2008. október 24., 00:002008. október 24., 00:00
A drámairodalom egyik legismertebb kezdőmondatát – „Uraim! Azért kérettem önöket ide, mert egy igen kellemetlen hírt kell közölnöm: revizor jön hozzánk” – hallhatja a nagyváradi közönség a vasárnap esti premieren. Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor című darabját ezúttal meghívott rendező, a Debreceni Csokonai Színházban dolgozó Árkosi Árpád képzelte a Körös-parti deszkákra – mint lapunknak elmondta, meglepetésekkel, de a darab hangulatának kárára menő modernizációs törekvések nélkül. A színdarabban a huszonhárom éves, vékonypénzű és léha Hlesztakovot egy járási kisvárosba sodorja a véletlen, ahol a kicsinyes, korrupt és megvesztegethető hivatalnokok a nyakukra küldött revizort sejtik személyében. Hlesztakov komikus fordulatok során jön rá helyzetére, és eljátssza szerepét – amíg meg nem érkezik a városba a valódi revizor.
„Elég botrányos dolgokat láthat a néző. Gogol a saját korának hivatalnokrétegét, a hatalom képviselőit leplezi le. Ám az alapvető emberi helyzetek nem változnak, hiszen a különböző társadalmi formákban a megalázottság vagy a kisemmizettség emberi sajátosság, mondhatni fajtafüggőség” – monda el Árkosi Árpád, aki az előadásban a gogoli szatíra eszközeit a jelenhez mérten adagolva arra törekedett, hogy korszerű, de megkérdőjelezhetetlenül autentikus Revizort állítson színre. A darab díszletei és a színészek jelmezei ennek megfelelően metaforikus gesztusokként értelmezhetők, a néző, anélkül vonatkoztathatja saját jelenére a dráma dialógusait és üzenetét, hogy túlságosan direkt utalásokat kapna erre.
Saját bevallása szerint a szatirikus látás- és kifejezésmód már akkortól közel állt Árkosi Árpádhoz, hogy a szegedi Egyetemi Színpadon saját írásait öntötte színdarab formájába. „Most érkezett el a Gogollal való találkozás ideje, A revizor valójában velem is szerencsésen összecseng” – mondta a rendező, aki szerint az alkotónak „magának is meg kell a darabban merítkeznie, vállalva akár gyarlóságait is”. Árkosi Árpád első ízben rendez Nagyváradon, A revizort viszonylag rövid, öthetes próbafolyamat után mutatják be. Mint megjegyezte, alkotáslélektani szempontból bizonyára alaposabb, átgondoltabb produkciók születhettek a hetvenes-nyolcvanas években, de az alkotóknak tudomásul kell venniük a mai, felgyorsult körülményeket. A nagyváradi bemutatón Hlesztakovot Dimény Levente, a polgármestert Dobos Imre, feleségét Fábián Enikő, a többi hivatalnokot és családtagjaikat Ababi Csilla, ifj. Kovács Levente, Kovács Enikő, Ács Tibor, Medgyesfalvy Sándor, Hajdu Géza, Pál Hunor, Herman Ferenc és Kiss Csaba játssza. A díszleteket Perovics Zoltán, a jelmezeket Florina Bellinda Birea tervezte, a zene Ari Nagy Sándor munkája.
A Bodolay Géza fordítása alapján készült előadást a nézők október 26-án 19 órától láthatják a nagyváradi filharmónia koncerttermében.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.