Fotó: Biró István
2009. szeptember 04., 08:512009. szeptember 04., 08:51
A két előadás rendezője, a sétatéri színház igazgatója, Tompa Gábor a csütörtöki évadnyitó sajtótájékoztatón elmondta, nem kaptak hazai támogatást a nyári fesztiválokra, így az avignoni utazás az utolsó pillanatig kétséges volt. Mivel sikerült más forrásokból biztosítani a franciaországi fellépések költségeit, nem kellett visszautasítani a meghívást, így 22 alkalommal mutatták be a művet a francia közönségnek.
Tompa Gábor elmondta: a francia közönséggel való találkozás meghatározó élmény volt a csapat számára. „Nagyon érzékeny közönségről van szó, nemcsak az ott jelen lévő színházi emberek, de a nézősereg is nagy érdeklődéssel viszonyult a produkciónkhoz, rengeteg kérdésre válaszolhattunk az előadások után. A szakmai közönség és újságírók szavazatai alapján pedig a Visszaszületés lett a fesztivál off-programjának legjobb előadása” – fejtette ki a rendező-igazgató.
Hozzátette a Visszaszületés tulajdonképpen a Korábbi Kertész Imre-adaptáció, a Hosszú péntek „ikerelőadása”, mintegy annak „replikája” és egyben folytatása. „Részben kényszerhelyzet miatt született ez az új Visky-szöveg – magyarázta az igazgató – tudniillik a Kertész-mű jogtulajdonosa nem volt hajlandó meghosszabbítani a színház engedélyét, így a Hosszú pénteket nem játszhatták tovább, holott ez az előadás addigra már meghívást kapott Brüsszelbe és Avignonba is. Így született meg Visky András új műve, a Visszaszületés, mely mintegy folytatása a korábbi drámának, de ez már nem a náci munkatáborok, hanem a kommunizmus lágereinek világába kalauzol, bemutatva egy helyét nem találó, világtól elidegenedett embert.” Tompa szerint a Visszaszületés szövege már sokkal kiérleltebb, mint a Hosszú pénteké, és mint elmondta Avignonban nagyon sokan kiemelték a szöveg és a jelenetek képi világa közti egyensúlyt.
Mintegy harminc mű szerepel a Kolozsvári Állami Magyar Opera műsortervében az új évadban, ebből öt premier; a nemzeti opera megteremtője születésének 200. évfordulója alkalmából Erkel Ferenc négy művét is műsorra tűzték. A repertoárban szereplő darabok legnagyobb része opera és operett, de lesz balettelőadás, daljáték, gyerekopera és musical is. Ebből öt előadás premier lesz, köztük Verdi Álarcosbál című operáját Ascher Tamás és Selmeczi György szakmai irányítása mellett mutatják be évadnyitó előadásként. A Bánk bán és a Hunyadi László mellett új rendezésben mutatják be márciusban a Brankovics György, illetve májusban a Sarolta című operát Selmeczi György és Demény Attila irányításával. Évadzáróként Venczel Péter Ali baba és a negyven rabló című musicaljét viszik színre ősbemutatóként. A többi előadást a tavaly is játszott címekből válogatják. „Az Álarcosbál bemutatóját több éve beütemeztük, a jövő évet pedig Erkel Ferencnek, a magyar nemzeti opera megteremtőjének szenteljük” – mondta Szép Gyula, az intézmény igazgatóhelyettese. A társulat az előadások mellett más rendezvényekből is részt vállal, több operagálát is tervez. Novemberben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 150. születésnapjára, december 22-én a kolozsvári véres események huszadik évfordulóján egy uniós pályázat segítségével a kassai operával és a miskolci Fesztiválirodával közösen tartanak Beethoven-gálát. December 17-én Vermessy Péterre, a húsz éve elhunyt kolozsvári zeneszerzőre emlékeznek. „Az anyagiak hiánya miatt ritkán adódik lehetőség arra, hogy az intézmény más településekre is elvigye produkcióit, egy-egy sikeres előadásra viszont nemcsak a környékről, hanem a székelyföldi településekről is beutaznak Kolozsvárra az operakedvelők” – mondja Szép Gyula. Ilyen előadás volt a János vitéz, amit idén is műsoron tartanak, de hasonló sikernek örvendett a gyermekek körében a Brémai muzsikusok. Az aligazgató meggyőződése, hogy az Ali baba és a 40 rabló bemutatója is siker lesz. Szép Gyula elmondta, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Operának lényegesen kevesebb pénze van, mint tavaly, de ez nem mehet a művészi teljesítmény rovására. |
Szintén fontos állomás volt a társulat számára a gdanski fesztivál, hiszen, mint a rendező fogalmazott, a lengyel színház nagyon jelentős az európai színjátszásban, ő maga 30 évvel ezelőtt diákként járt Gdanskban. A két fesztivál hozadékaként ráadásul a színtársulat számos külföldi meghívást is kapott. Így jövőre a Visszaszületéssel franciaországi turnén vehetnek részt, de az előadás marseille-i, svájci, luxemburgi, ausztriai meghívást is kapott, és még az évad előtt, idén szeptember 10-én részt vehet a Pilseni Nemzetközi Színházi Fesztiválon is. A III. Richárd című produkciót 2011-ben Dél-Koreában a szöuli fesztiválon mutathatják be, de ugyanez az előadás szerepel még idén Belgrádban, az Európai Színházi Unió Fesztiváljának idei fővárosában.
Az évad első felében a kolozsvári színház a Budapesti Őszi Fesztiválra is hivatalos, ahol október végén négy előadást mutatnak be: Shakespeare III. Richárdját, Csehov Három nővérét, Georg Büchner művét, a Danton halálát, valamint az Árva életet játszszák. Budapestről egyenesen Bukarestbe utazik a társulat, ahol a Három nővért, a Danton halálát és Gianni Schicchit adják elő. Tompa hozzátette, hogy emellett még folynak a tárgyalások a nagy sikerű Ványa bácsi című produkció moszkvai és Los Angeles-i vendégszereplését illetően.
Végvár a magaskultúrának
„Társulatunk az utóbbi években mindent elért, amit egy társulat elérhet. A számtalan vendégszereplés mellett elkészült a színház új stúdióterme is. A mostani helyzet azonban nem kedvez a színháznak sem. Nemcsak a gazdasági válság, de a szélsőjobboldali eszmék egyre hangsúlyosabb megjelenése is zord kilátásokat ígér” – fogalmazott Tompa Gábor. Hozzátette, ilyen körülmények között még inkább szükség van a színházra, mely a „felelős gondolkodás és a magaskultúra végvára” lehet.
„Bár a korábbi évekhez képest jelentősen kevesebb állami támogatást kapunk, nem engedhetjük meg, hogy ez előadásaink színvonalán meglátsszon. Egy-két bemutató áldozatul esik ugyan a válságnak – ennyivel kevesebb bemutatónk lesz a korábbi évekhez képest –, mégis úgy véljük, színvonalas évadnak nézünk elébe” – mondta Tompa, hozzátéve, továbbra is a nemzetköziségre törekszenek, és arra, hogy a színház „tükröt tartson a valóságnak”, szembeszállva az „ordas eszmékkel”.
Az új évadban szeptemberben mutatják be a kolozsvári közönségnek a Visszaszületést, majd novemberben egy fiatal rendező szakos hallgató, Albu István rendezésében Dosztojevszkij Ördögök című művét állítják színpadra a színház új stúdiótermében. Tompa elmondta, az új stúdióteremben teret kívánnak biztosítani a fiatal rendezőknek, drámaíróknak is. Ugyancsak a stúdióteremben kerül sor Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok című művének előadására Andrei Şerban rendezésében, januárban, majd Elie Malka rendezi a Téli temetést a nagyszínpadon, Hanoch Levin drámája alapján. Matthias Langhoff is a városban rendez májusban, Shakespeare Szeget szeggel című művét viszi színre.
A Párizsban élő rendező, aki fiatalkorában Bertolt Brechttel dolgozott együtt, azt nyilatkozta, a kolozsvári társulatnál látja a lehetőséget a megújhodásra – közölte Tompa, akinek júniusban két rendezését mutatják be, Büchner Leonce és Lénáját és Visky András Alkoholisták című művét állítja színre. Az évad vendégtársulatai közül Tompa a budapesti Baltazár Színházat emelte ki, melynek tagjai fogyatékkal élő színészek. „Elemi erővel hatnak a nézőre. Néha megfogalmazódik bennem a gondolat, hogy Magyarország legjobb színháza ez” – mondta Tompa Gábor.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.