2009. március 17., 10:072009. március 17., 10:07
A szakember előadásában kiemelte: nincsenek hiteles történeti adatok arról, hogy a cigányok mikor telepedtek le a városban, de az írások arról tanúskodnak, hogy az 1800-as években már rendszeresen adót fizettek, és választott vajdájuk is volt, aki minden tekintetben felelősséget vállalt közösségéért.
„Voltak köztük uradalmi cigányok is, akiket a grófok tartottak el. Ezek képezték az uradalmi cigánybandát, és alkalomadtán ők szórakoztatták a nemeseket” – ismertette az előadó, aki szerint a történelem több nagykárolyi származású zenészdinasztiát is számon tart. „Ezek a családok olyan világhírű muzsikusokat adtak a zenetörténetnek, mint például Ruha István és Fátyol Rudolf hegedűművészek” – tette hozzá Németi. Mint mondta, az említett családok már több generáció óta neveltek híres muzsikusokat, akik Nyugat-Európa számos előkelő helyén is felléptek.
„Zenéltek Bécsben, Londonban, sőt egyikőjük az 1800-as években még Otto von Bismarck herceget is szórakoztatta” – említette érdekességképp a történész. Németi szerint manapság azért beszélnek mindenütt cigányproblémáról és megélhetési bűnözésről, mert a roma lakosságot megfosztották eredeti életformájától. „Régebben jó mesteremberek, kézművesek voltak, de ma már nincs szükség a szaktudásukra, és – különösen a múlt rendszerben – erőszakkal szocializálni akarták őket. Ezek a tényezők vezettek a komoly ellentétekhez, társadalmi problémákhoz” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Mint mondta, egykor a városban és környékén számos cigány család vetett vályogot és égetett belőle téglát – sokan még manapság is a bontott cigánytéglát keresik, mert ez az egyik legmasszívabb építőanyag. „Sajnos már kevesen rendelnek tőlük. Van olyan téglaégető, aki azt mondta nekem, lehet az idén már egyáltalán nem is fog dolgozni, mert még a befektetett munkája sem térül meg. Kár érte, mert a Partium ezen részén készültek a legjobb téglák, ugyanis az itteni régió talaja kiváló kötőanyagokat tartalmaz, és készítőjük szakértelme is páratlan” – mesélte Németi. A kosárfonáshoz, gyékényszövéshez is jól értettek a károlyi cigányok, ám ezeket a termékeket ma már nincs kinek eladniuk, szaktudásukat nincs kinek átadniuk. A sorozatáruk dömpingje ugyanis kiszorította őket a piacról, és az idősekkel ezek a mesterségek is feledésbe vesznek – figyelmeztetett az előadó.
A több mint egy éve útjára indított Helytörténet mindenkinek című sorozatot kérdésünkre Hágó Attila Nándor régész, a városi múzeum helytörténésze mutatta be. „Célunk, hogy minél több, lehetőleg helyi szakember ismertesse meg a városlakókkal Nagykároly és vidéke nevezetességeit. Szerintem az előadásokon elhangzó információknak be kell épülniük a helybéliek általános tudásába. Például nem mehet el egy gondolkodó nagykárolyi sem úgy a központban álló kastély mellett, hogy ne tudna arról információkat. Az sem árt, ha a járókelők az előadások nyomán útba tudnak igazítani egy-egy érdeklődő turistát” – magyarázta a kéthavonta megrendezett művelődéstörténeti előadások ötletgazdája.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.