Kaput állítanak Tamási Áron testvérének farkaslaki házához. Az író halálának ötvenedik évfordulója alkalmából a Tamási Áron Művelődési Egyesület a régi székely porta helyreállításával és rendezvénysorozattal emlékezik.
2016. május 20., 12:062016. május 20., 12:06
Tamási Áron gyakran szállt meg nővére, Fancsaliné Tamás Ágnes farkaslaki portáján, itt találta meg ugyanis az alkotáshoz szükséges nyugalmat. A házat, valamint a nemrégiben „kultúrcsűrré” alakított melléképületet most kapuval látják el, így válik teljessé a régi székely porta. A jubileumi megemlékezésre készülve a Tamási Áron Művelődési Egyesület nevében kérte Hadnagy Jolán, az egyesület elnöke a Farkaslaki Fehérnyikó Közbirtokosság és a helyi önkormányzat segítségét, hogy Ágnes néni kapuját, kertjét és a ház előtti kertet rendbe tegyék.
Hadnagy Jolán lapunknak elmondta, nem faragott székely kaput állítanak fel, hiszen korábban sem az volt Ágnes néni háza előtt. Az új kapu az eredeti felső, összekötő részét is tartalmazza, egyébként mindössze annyiban tér el a régitől, hogy székely csillagot faragtak a talapzatába. A munkálatok jelenleg is zajlanak, jövő hétvégére, a megemlékezésre fejezik be a sánc kialakításával és a kert rendbetételével együtt.
A jubileumi programsorozat már ezen a hétvégén elkezdődik, ugyanis szombaton este nyolctól a kovásznai Pokolsár Egyesület mutatja be a Csalóka szivárvány című színjátékot. Jövő héten, május 26-án, csütörtökön délután négytől ünnepi műsorral és az író farkaslaki sírkertben lévő nyughelyének megkoszorúzásával emlékeznek Tamásira, majd hattól konferencia kezdődik a helyi Tamási Áron Művelődési Házban. Este nyolctól Tamási Dínomdánom illata című novelláját adják elő a helyi iskolások ugyanott.
Pénteken délelőtt tíztől Tamási szülői házától indul egy séta, amelyen a Tamási-emlékhelyeket járják be, délután öttől megnyitják Jakab György fa- és csontfaragó kiállítását az író egykori elemi iskolájában, este nyolctól pedig Az Ábel a rengetegben című játékfilmet vetítik a művelődési otthonban. Szombaton délelőtt tizenegytől Czigány Zoltán Tamási testvéreinél című dokumentumfilmjét mutatják be a művelődési otthonban, délután négytől emlékmisét tartanak a farkaslaki római katolikus templomban, majd fél hattól a kultúrcsűrben megnyitják Váradi Péter Pál és Lővey Lilla Székelyföld 1000 pillanata című fotókiállítását.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!