Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Elsősorban iskolásoknak szánt előadással bővült a szatmárnémeti Harag György Társulat repertoárja: a Ludas Matyi Szatmárban című, megújult produkcióval – közölte a színház.
2024. május 14., 14:572024. május 14., 14:57
A társulat május 8-án mutatta be a Ludas Matyi Szatmárban című produkciót Bessenyei Gedő István társulatigazgató rendezésében. Az elsősorban iskolás bérleteseknek szánt előadás egy változatát a 2013/2014-es évadban már nagy sikerrel játszottak. A Bessenyei István rendezői és Csibi Katalin térkoncepciója alapján készült előadás viszont újjászületett: Bessenyei Gedő István rendezésében és dramaturgiai munkájának köszönhetően megújult formában láthatja a közönség a közkedvelt produkciót, amelynek fontos része a szatmári magyar népművészet, népdal és néptánc,
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
„Fontos előadás született, amellyel elsősorban a jövő nézői generációit szeretnénk formálni, a fiatalokat megszólítani. Mindazonáltal az előadás továbbra is 7-től 97 évig ajánlott mindenkinek, akit megérint az igazságkereső hős története, illetve fontos számára szatmári magyar néphagyományok világa és a népi kultúra gazdag öröksége. Szerencsés helyzet, de fontos felelősséget is ró ránk az a körülmény, hogy a diákközönség értelemszerűen kicserélődik nyolcévente, új generációk jelennek meg az iskolapadokban” – fogalmazott Bessenyei Gedő István társulatigazgató, az előadás rendezője. Mint rámutat,
Jó látni, ahogy a gyerekeknek szó szerint is tátva marad a szájuk, amikor a táncosokat nézik, az előadást megelőző közös ráhangolódás során – amikor a színház előcsarnokát és még az utcát is betölti a szatmári népzene és néptánc varázsa. „Édesapámnak nagyon fontos volt, hogy ez az örökérvényű, az igazságkeresésről, az igazságérzetről és emberségről szóló történet mindig az adott tájegység népi kultúrájába ágyazottan szólaljon meg, ezért olyan átiratot készített, amely mélyen beágyazza a történetet a népi kultúrába.” – ismertette az átirat és az előadás koncepcióját Bessenyei Gedő István társulatigazgató, az előadás rendezője.
Az al- és felcsíki, illetve gyimesi népi kultúrába, népzenébe ágyazott előadás érdekessége volt, hogy a később világhírűvé vált gyimesi prímás, Zerkula János és zenekara kísérte, élőben. Az előadás szatmári változatát a 2013/14-es évadban mutatták be, a szatmári népi kultúrába ágyazottan, de azóta elkészült a jász és kun népi kultúrába ágyazott változata is Szolnokon, a Szigligeti Színház előadásában. Az utóbbi változatot a szatmári előadás Döbrögijét játszó Nagy Orbán rendezte, Bessenyei Gedő István segítségével, az eredeti koncepció alapján. „Tíz év után megérett rá az idő, hogy Szatmáron is újra elővegyük a produkciót, hiszen ez az előadásunk volt az elmúlt évtizedünk egyik legsikeresebb, minden generációt megszólító produkciója, amely ráadásul a nemzeti és lokális identitás erősítését, saját népi kultúránk megszerettetését is szolgálja, miközben egy két évszázados remekmű történetét hozza közelebb a mai generációkhoz. Az külön öröm, hogy választott előadásként felnőtt nézők százai is kíváncsiak voltak a közismert történet színpadi változatára” – mondja az előadás rendezője, aki szerint a szatmári népi kultúra megismertetése, megszerettetése identitásképző erőt is képvisel.
a saját hagyományaik, népi kultúrájuk felvállalása, mint ahogyan azt például a Székelyföldön tapasztalta. Ezért akart létrehozni egy szatmári változatot is. Szerencsére azóta sok minden változott, érezhetően: tíz évvel ezelőtt még a táncosok összeválogatása is problémát okozott, ma már négy tánccsoport legjobbjai közül lehetett válogatni, és szerencsére színházi munkához szokott szakember vezetésével tehettük ezt meg” – fogalmazott a rendező. Fazekas Mihály 1804-ben írt Ludas Matyija minden elemében az autentikus népmeséken alapul, mesés fordulatai és nyelvezete révén szorosan igazodik e népművészeti műfajhoz. A történet középpontjában az eszes parasztlegény, Matyi áll. A furfangos, becsületes, ám kissé öntörvényű népmesei hőssel szinte az első találkozáskor könnyű azonosulni, miközben a kezdetben „lusta” legény felnőtté, férfivá érését is nyomon követhetjük, az igazságtalanság elleni jogos lázadásának szurkolva.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Már a negyedszázaddal ezelőtt készült ősváltozat esetében fontos volt, hogy Matyi jellemrajzában ne a bosszúállás, hanem az igazságszeretet, sőt, az irgalmasság is fontos tényezővé váljon” – összegezte az előadást létrehozó alkotói szándékot a társulatigazgató.
Szereplők: Erdei Máté, Nagy Orbán, Sosovicza Anna, Kovács Nikolett, Gaál Gyula, Péter Attila Zsolt, Poszet Nándor, Moldován Blanka, Gál Ágnes, Orbán Zsolt, Kovács Éva, Keresztes Ágnes és Budizsa Evelyn. Táncosok: Antal Rajmond, Berecki Krisztián József, Éles Vivien, Jakab Viktória Beatrix, Kengye Ádám, Kispál Nándor, Krisztián Szintia, Lőrincz Csilla, Medgyesi Mátyás és Nagy Vivien.
A rendező munkatársaként közreműködött Nagy Orbán, az előadás koreográfusa Kispál Nándor, díszlet és jelmeztervezője Szabó Anna volt. Az előadásban látható bábot Baráth Csaba tervezte, a produkció zenei munkatársa és korrepetitora Bakk-Dávid László volt. Koreográfiai tanácsadóként Szabó Franciska, ügyelőként Szabó Ritta, súgóként Simionaș Varga Anna segítette a produkció létrejöttét.
„Manapság a rendezői színház a divat, amely világrengető problémákat, kétségbeejtő víziókat tár a nézők elé, és inkább az értelemre, semmint az érzelmekre akar hatni” – fejtette ki a Krónikának Méhes Kati színművész.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.
szóljon hozzá!