Fotó: Bartha László
2010. december 20., 09:052010. december 20., 09:05
„Fenséges játéknak tartotta a színházat, de halálosan komolyan vette” – fogalmazott Kincses Elemér rendező. Talán a csikorgó hidegnek köszönhető, hogy a vásárhelyi „nagy nemzedék” tagjai közül kevesen jöttek el a pénteken este a színház kistermében megrendezett „szellemidézésre”, annál népesebb volt azonban az érdeklődők tábora. A beszélgetést Nánay István magyarországi színikritikus, egyetemi tanár vezette.
Az est folyamán Gajdó Tamás színháztörténész, a magyar Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum vezetője filmre vitt összeállítást mutatott be Kovács György színművész albumsorozatának darabjaiból, amelyek fotókat, színlapokat, plakátokat és nyugtákat is tartalmaznak. Az albumok sorozatából mindössze 4-5 darab került be a múzeumba, a többi eltűnt, vagy kallódik valahol. A korabeli fotók varázslatos, múlt század eleji hangulatot teremtettek az emlékezéshez. Kovács György, Delly Ferenc, Hamvay Lucy, Szabó Ernő, Kőszegi Margit, Bara Margit, Andrási Márton és megannyi társuk képmásai idézték fel a vásárhelyi színházalapítás és a legnagyobb sikerek esztendeit.
Nánay szerint „a Székely Színház roppant fontos szerepet töltött be a magyar színháztörténetben”. Miután az első két évadban 15, illetve 38 bemutatót tartott a társulat, a harmadik évadtól áttértek a művészszínházi produkciókra, és ezzel Erdélyben úttörő szerepet vállaltak. Kolozsváron jóval később történt meg az ilyenfajta áttörés. A társulat első, 1958-as budapesti turnéja azonnal meghozta a vásárhelyi társulat számára az elsöprő sikert.
Az emlékezők felidézték a vásárhelyi társulatalapítás gyötrelmeit, a hőskor drámai, illetve humoros mozzanatait. Tompa a vásárhelyi utcákról, kocsmákból is toborzott „színészeket”, akik közül néhányan hatalmas sikereket értek el. Többen elmondták: Tompa Miklós szeretett éjszaka próbálni, ilyenkor megállt számára az idő. Próba közben néha elvonult sakkozni vagy pingpongozni, ilyenkor akár több órára is megfeledkezett a színészekről.
Nem tűrte a középszerű előadásokat. Ha nem ő rendezte az előadást, bemutató előtt mindenképpen megnézte a produkciót. Megtörtént, hogy egy-két héttel vagy akár egy nappal a bemutató előtt lefújta az előadást, amely esetleg soha nem került színpadra. A hajdani plakátokon néha több rendező tűnik fel egy-egy drámacím alatt. Ennek vagy az volt az oka, hogy bemutató előtt teljesen átrendezte a kollégái által elképzelt előadást, vagy egyszerűen az, hogy a plakáton szereplő rendezők így némi pluszpénzhez juthattak. Kiderült: Tompa igencsak éreztette azt, ha valakit nem kedvelt. Ugyanakkor színészközpontú rendező volt, vallotta: rendező nélkül létezik színház, színész nélkül viszont aligha. Gyakran mondogatta: ha a színész vitatkozik, mindig neki van igaza, akkor is, ha nincs igaza. Ugyanakkor bárkinek kertelés nélkül megmondta a véleményét, még a színészkirályként tisztelt Kovács Györgyre is rászólt, ha fegyelmezetlen volt.
Egykori barátai, ismerősei szerint Tompa rendkívül szellemes, sokat anekdotázó, nagy tudású, igen művelt ember, zseniális igazgató volt, imádta a társulatot. A városi, tartományi pénzügyi vezetőket addig gyötörte, amíg ki nem csikarta a színház fenntartásához, az előadások színreviteléhez szükséges pénzt. Egykori munkatársai szerint az ő igazgatása idején „biztonságban volt a társulat”.
Tompa Miklóst 1966-ban indokolatlanul, rosszindulatú feljelentések alapján váltották le, úgymond „felfelé buktatták”, hiszen az összes hazai magyar társulat felügyelője lett. Legalábbis papíron. Ezután 1973-ig nem engedték neki, hogy az általa alapított vásárhelyi színházban rendezzen. A Tompa Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat tegnap filmvetítésekkel és színházi előadásokkal ért véget.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.