Fotó: MTI
2007. november 30., 00:002007. november 30., 00:00
– Nagyon lassan írok, egy-egy kötet megírása olykor négy-öt évet vesz igénybe, és nagyon lassan döntöm el azt is, hogy mirõl szóljon a könyv, ezért nagyon határozottnak kell lennem abban, hogy mire áldozom ezt az idõt.”
Az író az Ulpius-ház Kiadó meghívására érkezett Budapestre magyar nyelvû életmûsorozatának elindítása alkalmából. A 14 éves korától Angliában élõ Rushdie szerint az irodalom által nyújtott legnagyobb élmény az, hogy más valóságokba repít el. Mint mondta, fõleg Indiáról és Kasmírról szóló köteteit immár több mint negyven nyelvre fordították le. Szívesen olvassa orosz szerzõk köteteit, noha az országról csak annyit tud, amennyit Dosztojevszkij, Gogol, Tolsztoj és Bulgakov írásai közvetítettek. Életében ugyan mindössze két verset írt, de gyakran olvas költeményeket. Egy történet megírása közben nem olvas más könyveket, verseket azonban igen, mert „a költészet a nyelv szintjének megtartására ösztönöz.”
Az Ulpius-ház Kiadó Rushdie életmûsorozatának elsõ öt kötete között kiadta az író legutóbbi, 2005-ös Sálímár bohóc regényét is. Az író elmondta: új kötetének kéziratát már leadta brit kiadójának. A történelmi regény 500 évvel ezelõtt játszódik India és Európa között, és a 16. századhoz kötõdik, de teljesen kortárs. „Ha a múltról írsz, a jelenrõl írsz, a múlt ugyanis éppen úgy változik, ahogyan a jelen” – fogalmazott az író. – Legközelebb gyerekkönyvet fogok írni, mivel a tízéves fiam ezt kéri.” Salman Rushdie felidézte, hogy a Hárun és a mesék tengere címû kötetét idõsebbik fiának írta, a kisebbik most igényli a sajátját.
MTI
A Sátáni versek szerzõje: a fatvától a lovagi rangig
Salman Rushdie 1947-ben született Bombayban gazdag muzulmán családban. Szülei liberális szellemben nevelték, így tizennégy éves korában Angliába küldték tanulni. Rushdie 1964-ben megkapta a brit állampolgárságot, majd a cambridge-i King’s College-ban történelmet hallgatott. 1988-ban jelent meg negyedik regénye, a Sátáni versek, amelyben Mohamed próféta szentségtörõ paródiáját látták sokan, s így óriási felháborodást váltott ki a muzulmán világban. A regény kiadását követõen mondta ki az iráni iszlám vallási vezetõ a fatvát, azaz a vallási halálos ítéletet az íróra. A muzulmán közösségek világszerte tiltakozó, esetenként halálos áldozatokat is követelõ tüntetéseket szerveztek. A könyvet – amely 2004-ben magyar nyelven is megjelent – az indiai kormány szinte azonnal betiltotta, a felháborodott hívõk sok helyen nyilvános könyvégetéssel tiltakoztak. II. Erzsébet királynõ hivatalos születésnapján, idén júniusban lovagi rangot kapott Salman Rushdie. A döntés a muzulmán világ számos országában hivatalos tiltakozást és tüntetéseket váltott ki.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Több száz film, köztük több mint egy tucat magyar alkotás volt látható az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, filmforgatásról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.