Fotó: A szerző felvétele
2009. július 16., 10:082009. július 16., 10:08
A hétfőn megnyitott kiállításon látható Hadnagy-olajfestmények konkrét és átvitt értelemben is a gyökerekről szóló sorozat részei, amelyeken rengeteg árnyalatban és színben gyönyörködhet a művészetkedvelő közönség. A jelenleg Budapesten élő festőnő szerint a fák gyökerein csodálatos színvilág rejtőzik. „Bárhova is megy az ember, a gyökerei itt maradnak” – fogalmazott a tárlatmegnyitón Hadnagy Gabriella, aki 1965-ben végzett a marosvásárhelyi főiskola építészmérnöki és városrendezési szakán, majd nyugdíjazásáig az ottani tervezőintézetben dolgozott.
Olajfestményeken kívül akvarelleket és pasztellképeket is fest. Festményei itthon, Európa számos országában és keleten, Koreában, valamint Izraelben is megtalálhatóak.
Kulcsár Erzsébet 1989-ig informatikusként dolgozott, később ruhatervezéssel foglalkozott. Amikor kapcsolatba került a bőrrel mint alapanyaggal, más felhasználási módokon kezdett el gondolkodni, és 1998-tól bőrképeket készít.
Jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem harmadéves hallgatója. Bőrképeit olajjal és akrillal színezi, visszafogott színskálával, sötétebb tónusokkal dolgozik. Művészetét akciófestészetként (Action painting) definiálja. Képein a szürke árnyalatok dominálnak, gyakran megjelenik Éva, az emberiség ősanyja. A határ menti megyeközpontban szervezett kiállításra legfrissebb munkáit hozta el. Kulcsár impulzív természetűnek vallja magát, úgy érzi, ezzel a képzőművészeti stílussal fejezheti ki leginkább önmagát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok