2009. február 23., 09:182009. február 23., 09:18
Kétségtelen, hogy akinek 28 nyelvre fordítják le a regényét, az világhírűnek számít. Dragomán Györgyről azonban nem a sikertől megszédült híresség képe alakult ki a beszélgetésen jelenlévők között, hiszen a váradi közönség egy kedves, közvetlen férfit ismerhetett meg. Mint kiderült, az írónak személyes kötődése is van Nagyváradhoz, édesanyja ugyanis innen származik, így gyermekkorában gyakran megfordult a városban.
Tanárnő édesanyjával (aki egyébként ott volt a beszélgetésen) és orvos édesapjával 1988-ban települt át Magyarországra. A kitelepedést megelőzően többször is zaklatta a kommunista hatalom a családot, a beszélgetésen elhangzott: gyermekként attól félt az író, hogy elviszik édesapját. Több mint két évig vártak az útlevélre, hogy elhagyhassák az országot, Dragomán emlékei szerint ez idő alatt folyamatosan búcsúzott Marosvásárhelytől. „Minden alkalommal arra gondoltam, hogy talán most megyek végig utoljára ezen az utcán. Ez egyszer-kétszer elmegy, de tizedjére már nem könnyű” – emlékezett az író.
„Kelet-Magyarország már megtelt, így Szombathelyen telepedtünk le. Bár rendesek voltak velem, nem románoztak le, vagy nem kérdezték meg, hol tanultam meg ilyen jól magyarul, mély barátságokat nem kötöttem ott” – idézte fel a kitelepedés utáni éveket Dragomán. Feleségével, Szabó T. Anna költővel azonban Szombathelyen ismerkedett meg.
A fehér király sikerét egyébként annak tulajdonítja szerzője, hogy egy gyermek őszinte és tiszta hangja mondja el a történetet. Körőssi P. a „félelem regényének” nevezte a meg nem nevezett diktatúrában játszódó könyvet, mire Dragomán megjegyezte: gyermekként nagyon tudunk félni mindentől. A pusztítás könyvéről viszont azt mondta el, hogy a valóságban sosem látott képre épült, egy avarral borított hegyoldalon lehulló töltényhüvely jelentette az ihletet.
A fehér király fordításairól szólva, Dragomán elmondta: segíteni is tudja a fordítók munkáját, akár azzal is, hogy számukra ismeretlen tárgyakról, például korabeli tejesüvegről vagy pionírnyakkendőről küld fotókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok