Górcső alatt a közelmúlt problémái

Erős volt az idei filmszemle dokumentumfilmes felhozatala; az alkotások azonban kevésbé foglalkoznak a legégetőbb társadalmi problémákkal, sok rendező az elmúlt évtizedek történelmi eseményeire tekintett vissza – értékelt a 41. Magyar Filmszemle dokumentumfilmes zsűrije.

Hírösszefoglaló

2010. február 09., 10:002010. február 09., 10:00

A háromtagú zsűri – Erdélyi János zsűrielnök-rendező, Szalay Péter rendező és Varga Balázs filmesztéta – szerint a versenybe került 30 dokumentumfilm közül több is megállná a helyét külföldi fesztiválokon.

„Az elmúlt évekkel szemben a szocioportré háttérbe szorult, viszont üde színfolt volt, hogy legalább öt-hat olyan hagyományos, egész estés produkció versenyzett, amelynek témája a közelmúlt néhány évtizede, részben a rendszerváltás” – emelte ki értékelésében Varga Balázs.

Mint elhangzott, ezek közé tartozik a Puskás Hungary (Almási Tamás rendezése), a magyarok tömeges Amerikába vándorlását bemutató Hunky Blues (Forgács Péter alkotása), az amerikai magyarság identitáskeresését személyes hangvétellel ábrázoló Inkubátor (Pigniczky Réka filmje), valamint Papp Gábor Zsigmond alkotása, a Kelet-nyugati átjáró, amely azt idézi fel, hogyan szűnt meg a vasfüggöny 1989-ben a magyar–osztrák határon.

Drakula árnyéka

A zsűri ugyancsak kiemelte értékelésében a temesvári forradalom kitörésének történetét krimiszerűen elmesélő Drakula árnyéka című filmet. Az erdélyi gyökerekkel is rendelkező, Kanadában született Szőczi Árpád filmje a romániai forradalom kitörésének okait vizsgálja, olyan új részleteket is bemutatva, amelyek eddig kevéssé voltak ismertek.

„Eddig csak a beavatottak tudták, hogy az események sorozata valójában egy Montrealból irányított titkos küldetéssel indult 1989. márciusában. Két francia–kanadai, Michel Clair volt Québec tartományi miniszter és Réjean Roy, a Radio Canada riportere Temesvárra utaztak, hogy titokban tévéfelvételt készítsenek Tőkés Lászlóval, a legismertebb romániai ellenzékivel” – olvasható a filmet ismertető honlapon. A film bemutatja, hogy a kanadaiak hogyan csempészték ki a felvételeket, amelyek az MTV Panoráma című műsorában, ’89 július 24-én kerültek bemutatásra, és azt, hogy miért kényszerült Ceauşescu parancsot adni Tőkés László kilakoltatására.

A Torontóban, Montrealban, New Yorkban, Washingtonban, Strasbourgban, Budapesten, Érden, Székesfehérváron, Temesváron, Kolozsváron, Nagyváradon és Bukarestben rögzített filmben megszólal Radu Tinu, volt Szekuritáté-ezredes, aki azt is elmondja, hogyan követték figyelemmel a külföldi ügynökök tevékenységét, hogyan folyt a román titkosügynökök kiképzése, és milyen eszközöket vetett be a titkosrendőrség Tőkés László elhallgattatására, de volt besúgók és titkosrendőrök személyazonossága is nyilvánosságra kerül.

A rendező-forgatókönyvíró, Szőczi Árpád elmondta, a címben Dracula természetesen a kegyetlen romániai diktátort, Ceauşescut jelképezi, akinek lépéseit az amerikai és kanadai ügynökök árnyékként követték.
Szintén kedvező kritikát kapott a zsűritől az egyház és az ügynökök viszonyáról szóló Hitvallók és ügynökök (rendező: Petényi Katalin), illetve Gulyás Gyula filmje, az ügynöktémát személyes felismerés alapján bemutató Idézés.

Nincs igény a dokumentumfilmekre

Bár Pesty László dokumentumfilmje, a 2006. október 23-i eseményeket ábrázoló Megsebzett ünnep Erdélyi János értékelése szerint a magyar demokrácia egyik legnagyobb szégyenéről szól, a zsűrielnök szerint „a téma ábrázolásának kicsit összetettebb formája jobb lett volna”.

A zsűri nyilvános értékelésén felszólalt Durst György rendező-producer, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) újonnan felállt kuratóriumának tagja. Mint mondta, nem tudja elképzelni, az MMKA a jövőben úgy adjon pénzt dokumentumfilmekre, hogy a televíziós sugárzás nincs biztosítva. Ugyanakkor – tette hozzá – a kulturális kormányzatnak is be kell látnia, hogy a sugárzástól jórészt elzárkózó tévék jelenlegi magatartása mellett nem igazán lehet dokumentumfilmet készíteni. Durst György egy dokumentumfilmes szakmai tanács létrehozását, illetve az egész műfajt képviselő szakember kijelölését szorgalmazta.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést