A Karinthy és Kosztolányi házaspárt alakító színészek a Fici és Aranka című filmben
Fotó: Frici és Aranka/Facebook
Film készült Karinthy Frigyesről és feleségéről, Böhm Arankáról: a Frici és Aranka az alkotók szándéka szerint a kivételes házasság történetéről, valamint Karinthy és Kosztolányi Dezső barátságáról is szól.
2022. február 16., 10:422022. február 16., 10:42
2022. február 16., 10:452022. február 16., 10:45
Bálint-naphoz kapcsolódva mutatták be a Frici&Aranka című filmet kedden este Budapesten: az alkotás Karinthy Frigyes és Böhm Aranka életét, a századforduló irodalmi miliőjét ábrázolja.
Egy színházakat megsegítő filmes pályázat keretében, a Karinthy Színházzal közösen pályázva a Nemzeti Filmintézet adott támogatást az alkotáshoz, amely a Sanzonfilm Studio gyártásában készült el.
Az MTI által idézett közlemény szerint Juhász Anna elmondta, hogy már 2020-ra, a neves irodalmi elődök házassági centenáriumára nagyon készült – ugyanis kávéházi irodalmi esteket szervezve bő egy évtizede foglalkozott Karinthyék életével és Böhm Aranka személyiségével. Karinthy és Böhm Aranka 1920-ban házasodott össze, ez a centenárium a „karinthyság” történetében is fontos állomás volt – mondta az irodalmár, hozzátéve, hogy az irodalmi estek mellett egyre több ötletet gyűjtött, majd Csáky Attila producerrel és Karinthy Verával, az író dédunokájával elhatározták, hogy „kitárják” a család történetét a széles közönségnek.
New York, Centrál és Hadik, ahol „ott volt Aranka, a királynő, és ott volt Karinthy, a főisten” – áll a film ajánlójában.
Az alkotásban kiemelt szerepe van Aranka barátnőinek – Klug Böske, Guthi Erzsi, Kondor Lívia –, akikre mindig számíthatott. Az alkotók szándéka szerint a Frici&Aranka című film Karinthy és Kosztolányi barátságáról és a női barátságokról is szól.
A film 2021 tavaszán forgott számos helyszínen – a ráckeresztúri Brauch-kastélyban, a New York Kávéházban, az újbudai Szent Margit Gimnáziumban és a Vasúttörténeti Parkban. Az alkotás rendezője Tóth Tamás, operatőre Szecsanov Martin, látványtervezője Pallós Nelli, az irodalmi szakértő Fráter Zoltán irodalomtörténész volt. A főbb szerepeket Szakács Hajnalka (Böhm Aranka), Bölkény Balázs (Karinthy Frigyes), Hajdu Tibor (Kosztolányi Dezső), Páder Petra (Harmos Ilona), Eke Angéla (Kondor Lívia), Balázs Andrea (Guthi Erzsébet), Erdélyi Timea (Klug Böske) és Tenki Dalma (Judik Etel) alakítja. További információ a film közösségi oldalán a www.facebook.com/friciesarankafilm linken található.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!