Finnországban is szeretik a „boldogsághormont termelő” csángómagyar néptáncokat

Tánctanítás Helsinkiben. Demokratikus körforma és az együttmozgás öröme jellemzi a moldvai csángó táncot •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Tánctanítás Helsinkiben. Demokratikus körforma és az együttmozgás öröme jellemzi a moldvai csángó táncot

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Moldvai csángómagyar táncokat oktatott nemrég Helsinkiben az ott élő magyarok meghívására Kádár Elemér. A Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógust – aki számos nemzetiségű embernek, megannyi európai országban, sőt Kínában is oktatta már ezeket a táncokat – friss finnországi tapasztalatairól és a táncoktatásról írt, nemrég megjelent kötetéről kérdeztük.

Kiss Judit

2024. március 13., 09:572024. március 13., 09:57

Helsinkiben, az ott élő magyaroknak, valamint finneknek is oktatott néptáncot március elején Kádár Elemér, a moldvai Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógus, akit annak apropóján hívott meg a Finnországi Magyarok Egyesülete és a Helsinkiben működő Liszt Intézet, hogy Körbe, körbe, karikába – segédanyag a moldvai táncok oktatásához címmel nemrég könyve jelent meg. Kádár Elemér megkeresésünkre arról beszélt, hogy milyen volt a fogadtatása a finn fővárosban az általa oktatott csángómagyar táncoknak.

Kádár Elemér, a moldvai Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógus (középen) Helsinkiben oktatott •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

Kádár Elemér, a moldvai Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógus (középen) Helsinkiben oktatott

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

„Él Finnországban (is) pár kedves barátom, akik többnyire erdélyiek vagy erdélyi származásúak, a közös nevezőnk leginkább a néptánc, s akikkel főleg erdélyi nyári néptánctáborokban szoktam találkozni. De volt már egyszer olyan is, hogy én jártam Helsinkiben egy hagyományőrző rendezvényen, s akkor is meglátogattam a barátaimat, örültünk az alkalomnak, fenntartjuk a kapcsolatot.

Ilyenformán viszonylag hamar eljutott hozzájuk is annak a híre, hogy megjelent itthon – a Romániai Magyar Néptáncegyesület gondozásában – egy általam összeállított oktatási segédanyag” – fejtette ki a néptáncpedagógus.

A könyv leginkább a moldvai csángómagyarok táncainak oktatási módszertanáról szól. De ezenfelül arról is, hogy miért jó az, ha a gyermekek a megfelelő korban népi gyermekjátékokat – ezen belül énekes körjátékokat – játszanak, majd ebből szervesen tovább lépve egyenes úton eljutnak a közép- és reneszánsz kori körtáncos örökségünkhöz, amit a magyar néprajzi csoportok közül a legnagyobb gazdagságban a moldvai csángómagyarok őriznek a mai napig.

„És hogy a »nagy titkot« is eláruljam: azért jó, mert ezen énekes-mozgásos tevékenységek során egészen hihetetlen módon és mértékben fejlődnek a gyermekek tanulási képességei, és ez a képességfejlesztés a mai, súlyosan mozgásszegény életmód káros mellékhatásai között egyre inkább elengedhetetlenül szükséges” – fejtette ki a néptáncpedagógus. Hozzátette, a néptáncosok elsősorban azért akarnak táncokat tanulni, hogy szórakozhassanak, de neki pedagógusként az is célja, hogy felhívja a kedves szülők figyelmét a „kütyüzombi” életmód veszélyeire, és adjon egy eszközt, amivel hatékonyan lehet ezek ellen küzdeni.

Finnországban is sokan kapcsolódtak be a csángómagyar táncokba •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

Finnországban is sokan kapcsolódtak be a csángómagyar táncokba

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Finnországi barátainak nagy része szülő, de nagyszülők és pedagógusok is vannak köztük, így érdekelte őket ez a módszer, ezért hívták meg Kádár Elemért, hogy tartson pár ilyen foglalkozást, mutassa be, miként is kell ezt csinálni. A néptáncpedagógus azt is kifejtette, hogy a fiatalok ugyanúgy és ugyanazért szeretik a moldvai táncokat Finnországban is, mint itthon:

nagyobb részük körtánc, nem kell hozzá partner, a szerkezet pedig könnyen megérthető, gyorsan megtanulható, egészen biztos a jó tánc- és sikerélmény, ráadásul közösségépítő jellege is van, ami diaszpórában különösen fontos.

A néptáncpedagógus rámutatott, a páros táncok is kötött szerkezetűek, formációs jellegűek, nincs – pontosabban van, de csak kis mértékben, a kötöttségeken belül – improvizáció, emiatt pár kísérleti jellegű csetlés-botlás után máris „termelődik a táncosban a boldogsághormon”.

Kádár Elemért finnországi tapasztalatai kapcsán arról kérdeztük, mi a benyomása a Helsinkiben élő magyarok közösségi életéről, mennyire tartják fontosnak az identitásuk megőrzését akár a néptáncok, népzene ismeretén keresztül is. Az észak-európai országban körülbelül 2500 magyar él, főleg délen, legtöbben Helsinkiben és Espooban. „Egy részük régóta itt él, letelepedett, de folyamatos a vándorlás: mindig jönnek újabbak, akik aztán többnyire pár év múlva odébbállnak. Ma már a fiatalok nagyon könnyedén váltanak hazát. De van egy régi, kemény mag, és a hozzájuk csatlakozott fiatalok, akik igyekeznek egymásnak és a vándoroknak is stabil kapaszkodót nyújtani” – fejtette ki Kádár Elemér.

A Finnországi Magyarok Egyesülete és a Helsinkiben működő Liszt Intézet szervezte a táncoktatást •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

A Finnországi Magyarok Egyesülete és a Helsinkiben működő Liszt Intézet szervezte a táncoktatást

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Az ezer tó országaként emlegetett országban élő magyaroknak működik egy nagyszerű munkát végző saját szervezetük, a Finnországi Magyarok Egyesülete, van Magyar Néptáncegyesület is és Helsinkiben is jelen van a Liszt Intézet. „A magyarok pedig, mint mindenütt, itt is két nagy táborba csoportosulnak: vannak a korszellemet érteni vélők, akik valahogy még nem tudják, hogy a folklór újra menő, és vannak, akik tudják ezt. Ezen utóbbiakkal találkoztam. Elsősorban a magyarokhoz jöttem, de a vegyes házasságok és baráti körök jóvoltából azért vannak a társaságban finnek, sőt más etnikumúak – török, kínai – is. Minden héten van magyar táncház és minden hónapban egyszer tartanak Helsinkiben magyar nyelvű istentiszteletet is, ezen most én is részt vettem, és cseppet sem meglepő módon itt is azokkal az emberekkel találkoztam, akik a táncházba is eljöttek” – mondta el a néptáncpedagógus. Úgy fogalmazott, a Finnországban élő magyarok közt

vannak, akiknek fontosak a gyökerek, ők keresik egymást, figyelnek egymásra, jó a közösség, de állandó félelemben élnek, hogy az unokák már nem fognak tudni magyarul, már nem akarják majd megismerni az óhazát, annak népét, kultúráját.

Kicsik és nagyon a finnországi táncoktatáson •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

Kicsik és nagyon a finnországi táncoktatáson

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Éppen emiatt a nyugdíjasok jelentős része végül visszatelepül a Kárpát-medencébe, remélve, hogy az unokák majd eljárnak hozzájuk látogatóba. A néptáncpedagógustól azt is megkérdeztük, hogy tapasztalata szerint Finnországban létezik-e a néptánchagyományok ápolása a finnek körében, vagy az ilyesmi egy észak-európai ember számára különlegesnek számít. „A finnek egy nagyon nehéz évezred után alig több, mint száz éve váltak önálló nemzetté. Emiatt a régi dolgok tisztelete náluk nem igazán jellemző: az számukra a nyomort, éhezést, küzdelmet jelképezi. Erdőlakó, rejtőzködő, bizalmatlan társaságból azonban kemény és hatékony munkával nagyon gyorsan jóléti társadalommá váltak, ma is a boldog jövő lehetőségét keresik, nem piszmognak a romantikus múltba fordulással” – fejtette ki Kádár Elemér.

Csángómagyar körtánc. A Szeret Néptáncegyüttes a Bákó megyei Lábnyikon •  Fotó: Turbuc Maria Galéria

Csángómagyar körtánc. A Szeret Néptáncegyüttes a Bákó megyei Lábnyikon

Fotó: Turbuc Maria

Ennek ellenére akad a finnek közt, aki azt gondolja, hogy fontos a régi dolgok ismerete, tisztelete. Jelentős néprajzi múzeumaik, gyűjteményeik vannak, sokan a régimódi, hagyományos ételeiket készítik az ünnepnapokon, s azon kevesek, akinek van, néha felveszik a népviseletüket és régi szertartásokat próbálnak feleleveníteni pl. a napfordulók idején stb.

„Hagyományos életmódról azonban érdemben ma már csak a számik (lappok) esetében beszélhetünk, de ők a messzi északon élnek, egy déli finn alig tud róluk többet, mint mi.

Emiatt aztán a néphagyományok, zene, tánc iránt csak egy kisebb, de lelkes közösség érdeklődik, a nagytöbbség inkább »halad a korral«” – fejtette ki Kádár Elemér. Hozzátette, a magyar táncházmozgalomnak megfelelő finn kezdeményezés még nem jött létre, és annak lehetőségét, hogy adatközlőktől közvetlenül tanulhassanak saját folklórt, már elszalasztották.

Kádár Elemér könyve szakmai körökben is fontos oktatási anyagnak számít. Feltettük a kérdést: a tánc műfaja nyilván tulajdonképpen „leírhatatlan”, de a kötetbe szedett ismeretanyag meglétének melyek a legfontosabb hozadékai. „Idestova harminc éve tanulom és tanítom a néptáncokat. A moldvai csángómagyarok táncaival kapcsolatosan régóta foglalkoztatott már egy sor szakmai kérdés, amelyekre a meglévő szakirodalomban, vagy a szakemberekkel beszélgetve nem kaptam kielégítő választ. Martin György felismert pár alapigazságot a gyűjtései során az ötvenes évek elején, azóta mindenki őt idézi, újabb, alaposabb elemzés azonban nem született eddig. Ezért vagyok most itt, Moldvában, ezért kutatom a témát, hogy végre válaszokat találjak és adhassak” – magyarázta a néptáncpedagógus. Ezzel párhuzamosan igyekszik arra vonatkozóan is hasznos tanácsokat adni, hogy kinek, mikor és mit érdemes tanítani, meg főleg miként – hogy az a tanítás hasznos és hatékony legyen. „Erről szól a könyvem, és minden bizonnyal további bővített kiadások követik majd ezt az elsőt, hiszen a kutatás folyamatban van, számos, egyelőre még rejtett részlet várja a felderítést” – mondta a szakember.

A csángó táncnak érthető és követhető a szerkezete, izgalmas, keleties-régies, lendületes zene kíséri •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

A csángó táncnak érthető és követhető a szerkezete, izgalmas, keleties-régies, lendületes zene kíséri

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Kádár Elemért arról is kérdeztük, hogy más, külföldi nyelvterületen vagy nem magyar, nem román ajkúaknak oktatott-e moldvai néptáncot, és ha igen, mik a tapasztalatai, hogyan fogadják a más kultúrákhoz tartozók ezt a táncot.

„Ha mi, erdélyi néptáncosok külföldre megyünk fellépni és a szervezők táncoktatást is kérnek tőlünk helyi érdeklődők számára, akkor többnyire a moldvai táncokat vetjük be. Hiszen ilyenkor különösen fontos, hogy gyorsan megszülessen a sikerélmény

és nincs rá egy hosszú hétvégénk, hogy a gazdag motívumanyagot, az ebből való improvizálást, az erdélyi táncokhoz elengedhetetlen vezetés-követés, forgatás technikáját megtanulják” – mondta a néptáncpedagógus. Hozzátette, ilyenképpen tanított már moldvai táncokat majd’ egész Európában, de még Kínában is. Ezenfelül mindenféle néptánctáborokban, ahol az esti táncházakban terítékre kerülnek a moldvai táncok, de a fesztiválokon, rendszeres városi táncházakban is sokszor kap felkérést arra, hogy vezesse a táncot.

„A kezdetektől tanítok a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által szervezett Moldvai Népzene- és Néptánctáborban is. Tény, hogy mindezeken a helyszíneken főleg magyar és sokkal kisebb számú román fiatal tanulja a táncokat, de azért volt köztük az évek során francia, spanyol, amerikai és japán érdeklődő is. A tapasztalat az, hogy az oxitánok, baszkok, lengyelek, a skandináv és a balti népek, de a közel- és távolkeletiek is általában nagyon szeretik, ami nem véletlen” – fejtette ki. Hozzátette, a nyugat-európaiaknak ma már elég kevés maradt meg a táncaikból, Keleten ellenben van ilyen tánc ma is bőven, de ők meg éppen emiatt szeretik – úgy vannak vele, mintha csak a szomszéd falu táncait járnák.

„Ha szórakozásról van szó, ezekkel a táncokkal nem lehet kapu mellé lőni. A rendkívül demokratikus körforma, az együttmozgás öröme, az érthető és követhető szerkezet, a nagyon izgalmas, keleties-régies, lendületes zene garancia a sikerélményre” – ecsetelte Kádár Elemér.

Mint sorolta, volt már táncoktató Magyarországon egy beöltözős mulatságon, ahol a Gyűrűk Ura volt a téma, ők pedig sepsiszentgyörgyi zenész barátaival moldvai folklór-alapokon oldották meg a feladatot. „Hatalmas siker volt! Ezeket a táncokat a már felsorolt okok miatt azok a mai fiatalok is szeretik, akik amúgy nem néptáncrajongók. Helsinkiben a vendéglátóim egyszeri alkalomnak szánták az én látogatásomat, de amint a betervezett foglalkozások végére értünk, azonnal ott helyben eldöntötték, hogy ennek kell egy terjedelmesebb folytatás, és már körvonalazódik egy májusi, második látogatás. Azt gondolom, ez a tény önmagáért beszél” – összegzett a néptáncpedagógus.

korábban írtuk

Csángó elöljáró: van egy kis haladás a jászvásári püspökséggel való jó együttműködés irányában
Csángó elöljáró: van egy kis haladás a jászvásári püspökséggel való jó együttműködés irányában

Vannak apró előrelépések, melyek a jó együttműködés irányába mutatnak a jászvásári (Iași) római katolikus püspökség és a katolikus vallású moldvai csángók képviselői között – jelentette ki pénteken a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke.

korábban írtuk

Székely és csángó szótárakkal gazdagodott az Európai Történelem Háza
Székely és csángó szótárakkal gazdagodott az Európai Történelem Háza

Kisebbségi nyelvű szótárakat adományozott a Nyelvek Európai Napján a brüsszeli Európai Történelem Házának az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupja és a FUEN – tájékoztat Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 21., hétfő

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban

A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban
2024. október 21., hétfő

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé

Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé
2024. október 20., vasárnap

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó

Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó
2024. október 18., péntek

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása

Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása
2024. október 17., csütörtök

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon

Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon
2024. október 17., csütörtök

Több erdélyi magyar társulat lép fel a román fővárosban az Országos Színházi Fesztiválon

Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.

Több erdélyi magyar társulat lép fel a román fővárosban az Országos Színházi Fesztiválon
2024. október 14., hétfő

Kék pillangók, vörös hangyák – közös produkciót mutat be a román és magyar társulat

A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.

Kék pillangók, vörös hangyák – közös produkciót mutat be a román és magyar társulat
2024. október 14., hétfő

Újjáélesztenék a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt

Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Újjáélesztenék a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt
2024. október 14., hétfő

József Attila által dedikált kötet és Kossuth levele is szép összegért talált gazdára

Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.

József Attila által dedikált kötet és Kossuth levele is szép összegért talált gazdára
2024. október 11., péntek

Román filmeket vetítenek a magyar fővárosban

Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.

Román filmeket vetítenek a magyar fővárosban