Finnországban is szeretik a „boldogsághormont termelő” csángómagyar néptáncokat

Tánctanítás Helsinkiben. Demokratikus körforma és az együttmozgás öröme jellemzi a moldvai csángó táncot •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Tánctanítás Helsinkiben. Demokratikus körforma és az együttmozgás öröme jellemzi a moldvai csángó táncot

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Moldvai csángómagyar táncokat oktatott nemrég Helsinkiben az ott élő magyarok meghívására Kádár Elemér. A Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógust – aki számos nemzetiségű embernek, megannyi európai országban, sőt Kínában is oktatta már ezeket a táncokat – friss finnországi tapasztalatairól és a táncoktatásról írt, nemrég megjelent kötetéről kérdeztük.

Kiss Judit

2024. március 13., 09:572024. március 13., 09:57

Helsinkiben, az ott élő magyaroknak, valamint finneknek is oktatott néptáncot március elején Kádár Elemér, a moldvai Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógus, akit annak apropóján hívott meg a Finnországi Magyarok Egyesülete és a Helsinkiben működő Liszt Intézet, hogy Körbe, körbe, karikába – segédanyag a moldvai táncok oktatásához címmel nemrég könyve jelent meg. Kádár Elemér megkeresésünkre arról beszélt, hogy milyen volt a fogadtatása a finn fővárosban az általa oktatott csángómagyar táncoknak.

Kádár Elemér, a moldvai Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógus (középen) Helsinkiben oktatott •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

Kádár Elemér, a moldvai Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógus (középen) Helsinkiben oktatott

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

„Él Finnországban (is) pár kedves barátom, akik többnyire erdélyiek vagy erdélyi származásúak, a közös nevezőnk leginkább a néptánc, s akikkel főleg erdélyi nyári néptánctáborokban szoktam találkozni. De volt már egyszer olyan is, hogy én jártam Helsinkiben egy hagyományőrző rendezvényen, s akkor is meglátogattam a barátaimat, örültünk az alkalomnak, fenntartjuk a kapcsolatot.

Ilyenformán viszonylag hamar eljutott hozzájuk is annak a híre, hogy megjelent itthon – a Romániai Magyar Néptáncegyesület gondozásában – egy általam összeállított oktatási segédanyag” – fejtette ki a néptáncpedagógus.

A könyv leginkább a moldvai csángómagyarok táncainak oktatási módszertanáról szól. De ezenfelül arról is, hogy miért jó az, ha a gyermekek a megfelelő korban népi gyermekjátékokat – ezen belül énekes körjátékokat – játszanak, majd ebből szervesen tovább lépve egyenes úton eljutnak a közép- és reneszánsz kori körtáncos örökségünkhöz, amit a magyar néprajzi csoportok közül a legnagyobb gazdagságban a moldvai csángómagyarok őriznek a mai napig.

„És hogy a »nagy titkot« is eláruljam: azért jó, mert ezen énekes-mozgásos tevékenységek során egészen hihetetlen módon és mértékben fejlődnek a gyermekek tanulási képességei, és ez a képességfejlesztés a mai, súlyosan mozgásszegény életmód káros mellékhatásai között egyre inkább elengedhetetlenül szükséges” – fejtette ki a néptáncpedagógus. Hozzátette, a néptáncosok elsősorban azért akarnak táncokat tanulni, hogy szórakozhassanak, de neki pedagógusként az is célja, hogy felhívja a kedves szülők figyelmét a „kütyüzombi” életmód veszélyeire, és adjon egy eszközt, amivel hatékonyan lehet ezek ellen küzdeni.

Finnországban is sokan kapcsolódtak be a csángómagyar táncokba •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

Finnországban is sokan kapcsolódtak be a csángómagyar táncokba

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Finnországi barátainak nagy része szülő, de nagyszülők és pedagógusok is vannak köztük, így érdekelte őket ez a módszer, ezért hívták meg Kádár Elemért, hogy tartson pár ilyen foglalkozást, mutassa be, miként is kell ezt csinálni. A néptáncpedagógus azt is kifejtette, hogy a fiatalok ugyanúgy és ugyanazért szeretik a moldvai táncokat Finnországban is, mint itthon:

nagyobb részük körtánc, nem kell hozzá partner, a szerkezet pedig könnyen megérthető, gyorsan megtanulható, egészen biztos a jó tánc- és sikerélmény, ráadásul közösségépítő jellege is van, ami diaszpórában különösen fontos.

A néptáncpedagógus rámutatott, a páros táncok is kötött szerkezetűek, formációs jellegűek, nincs – pontosabban van, de csak kis mértékben, a kötöttségeken belül – improvizáció, emiatt pár kísérleti jellegű csetlés-botlás után máris „termelődik a táncosban a boldogsághormon”.

Kádár Elemért finnországi tapasztalatai kapcsán arról kérdeztük, mi a benyomása a Helsinkiben élő magyarok közösségi életéről, mennyire tartják fontosnak az identitásuk megőrzését akár a néptáncok, népzene ismeretén keresztül is. Az észak-európai országban körülbelül 2500 magyar él, főleg délen, legtöbben Helsinkiben és Espooban. „Egy részük régóta itt él, letelepedett, de folyamatos a vándorlás: mindig jönnek újabbak, akik aztán többnyire pár év múlva odébbállnak. Ma már a fiatalok nagyon könnyedén váltanak hazát. De van egy régi, kemény mag, és a hozzájuk csatlakozott fiatalok, akik igyekeznek egymásnak és a vándoroknak is stabil kapaszkodót nyújtani” – fejtette ki Kádár Elemér.

A Finnországi Magyarok Egyesülete és a Helsinkiben működő Liszt Intézet szervezte a táncoktatást •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

A Finnországi Magyarok Egyesülete és a Helsinkiben működő Liszt Intézet szervezte a táncoktatást

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Az ezer tó országaként emlegetett országban élő magyaroknak működik egy nagyszerű munkát végző saját szervezetük, a Finnországi Magyarok Egyesülete, van Magyar Néptáncegyesület is és Helsinkiben is jelen van a Liszt Intézet. „A magyarok pedig, mint mindenütt, itt is két nagy táborba csoportosulnak: vannak a korszellemet érteni vélők, akik valahogy még nem tudják, hogy a folklór újra menő, és vannak, akik tudják ezt. Ezen utóbbiakkal találkoztam. Elsősorban a magyarokhoz jöttem, de a vegyes házasságok és baráti körök jóvoltából azért vannak a társaságban finnek, sőt más etnikumúak – török, kínai – is. Minden héten van magyar táncház és minden hónapban egyszer tartanak Helsinkiben magyar nyelvű istentiszteletet is, ezen most én is részt vettem, és cseppet sem meglepő módon itt is azokkal az emberekkel találkoztam, akik a táncházba is eljöttek” – mondta el a néptáncpedagógus. Úgy fogalmazott, a Finnországban élő magyarok közt

vannak, akiknek fontosak a gyökerek, ők keresik egymást, figyelnek egymásra, jó a közösség, de állandó félelemben élnek, hogy az unokák már nem fognak tudni magyarul, már nem akarják majd megismerni az óhazát, annak népét, kultúráját.

Kicsik és nagyon a finnországi táncoktatáson •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

Kicsik és nagyon a finnországi táncoktatáson

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Éppen emiatt a nyugdíjasok jelentős része végül visszatelepül a Kárpát-medencébe, remélve, hogy az unokák majd eljárnak hozzájuk látogatóba. A néptáncpedagógustól azt is megkérdeztük, hogy tapasztalata szerint Finnországban létezik-e a néptánchagyományok ápolása a finnek körében, vagy az ilyesmi egy észak-európai ember számára különlegesnek számít. „A finnek egy nagyon nehéz évezred után alig több, mint száz éve váltak önálló nemzetté. Emiatt a régi dolgok tisztelete náluk nem igazán jellemző: az számukra a nyomort, éhezést, küzdelmet jelképezi. Erdőlakó, rejtőzködő, bizalmatlan társaságból azonban kemény és hatékony munkával nagyon gyorsan jóléti társadalommá váltak, ma is a boldog jövő lehetőségét keresik, nem piszmognak a romantikus múltba fordulással” – fejtette ki Kádár Elemér.

Csángómagyar körtánc. A Szeret Néptáncegyüttes a Bákó megyei Lábnyikon •  Fotó: Turbuc Maria Galéria

Csángómagyar körtánc. A Szeret Néptáncegyüttes a Bákó megyei Lábnyikon

Fotó: Turbuc Maria

Ennek ellenére akad a finnek közt, aki azt gondolja, hogy fontos a régi dolgok ismerete, tisztelete. Jelentős néprajzi múzeumaik, gyűjteményeik vannak, sokan a régimódi, hagyományos ételeiket készítik az ünnepnapokon, s azon kevesek, akinek van, néha felveszik a népviseletüket és régi szertartásokat próbálnak feleleveníteni pl. a napfordulók idején stb.

„Hagyományos életmódról azonban érdemben ma már csak a számik (lappok) esetében beszélhetünk, de ők a messzi északon élnek, egy déli finn alig tud róluk többet, mint mi.

Emiatt aztán a néphagyományok, zene, tánc iránt csak egy kisebb, de lelkes közösség érdeklődik, a nagytöbbség inkább »halad a korral«” – fejtette ki Kádár Elemér. Hozzátette, a magyar táncházmozgalomnak megfelelő finn kezdeményezés még nem jött létre, és annak lehetőségét, hogy adatközlőktől közvetlenül tanulhassanak saját folklórt, már elszalasztották.

Kádár Elemér könyve szakmai körökben is fontos oktatási anyagnak számít. Feltettük a kérdést: a tánc műfaja nyilván tulajdonképpen „leírhatatlan”, de a kötetbe szedett ismeretanyag meglétének melyek a legfontosabb hozadékai. „Idestova harminc éve tanulom és tanítom a néptáncokat. A moldvai csángómagyarok táncaival kapcsolatosan régóta foglalkoztatott már egy sor szakmai kérdés, amelyekre a meglévő szakirodalomban, vagy a szakemberekkel beszélgetve nem kaptam kielégítő választ. Martin György felismert pár alapigazságot a gyűjtései során az ötvenes évek elején, azóta mindenki őt idézi, újabb, alaposabb elemzés azonban nem született eddig. Ezért vagyok most itt, Moldvában, ezért kutatom a témát, hogy végre válaszokat találjak és adhassak” – magyarázta a néptáncpedagógus. Ezzel párhuzamosan igyekszik arra vonatkozóan is hasznos tanácsokat adni, hogy kinek, mikor és mit érdemes tanítani, meg főleg miként – hogy az a tanítás hasznos és hatékony legyen. „Erről szól a könyvem, és minden bizonnyal további bővített kiadások követik majd ezt az elsőt, hiszen a kutatás folyamatban van, számos, egyelőre még rejtett részlet várja a felderítést” – mondta a szakember.

A csángó táncnak érthető és követhető a szerkezete, izgalmas, keleties-régies, lendületes zene kíséri •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

A csángó táncnak érthető és követhető a szerkezete, izgalmas, keleties-régies, lendületes zene kíséri

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Kádár Elemért arról is kérdeztük, hogy más, külföldi nyelvterületen vagy nem magyar, nem román ajkúaknak oktatott-e moldvai néptáncot, és ha igen, mik a tapasztalatai, hogyan fogadják a más kultúrákhoz tartozók ezt a táncot.

„Ha mi, erdélyi néptáncosok külföldre megyünk fellépni és a szervezők táncoktatást is kérnek tőlünk helyi érdeklődők számára, akkor többnyire a moldvai táncokat vetjük be. Hiszen ilyenkor különösen fontos, hogy gyorsan megszülessen a sikerélmény

és nincs rá egy hosszú hétvégénk, hogy a gazdag motívumanyagot, az ebből való improvizálást, az erdélyi táncokhoz elengedhetetlen vezetés-követés, forgatás technikáját megtanulják” – mondta a néptáncpedagógus. Hozzátette, ilyenképpen tanított már moldvai táncokat majd’ egész Európában, de még Kínában is. Ezenfelül mindenféle néptánctáborokban, ahol az esti táncházakban terítékre kerülnek a moldvai táncok, de a fesztiválokon, rendszeres városi táncházakban is sokszor kap felkérést arra, hogy vezesse a táncot.

„A kezdetektől tanítok a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által szervezett Moldvai Népzene- és Néptánctáborban is. Tény, hogy mindezeken a helyszíneken főleg magyar és sokkal kisebb számú román fiatal tanulja a táncokat, de azért volt köztük az évek során francia, spanyol, amerikai és japán érdeklődő is. A tapasztalat az, hogy az oxitánok, baszkok, lengyelek, a skandináv és a balti népek, de a közel- és távolkeletiek is általában nagyon szeretik, ami nem véletlen” – fejtette ki. Hozzátette, a nyugat-európaiaknak ma már elég kevés maradt meg a táncaikból, Keleten ellenben van ilyen tánc ma is bőven, de ők meg éppen emiatt szeretik – úgy vannak vele, mintha csak a szomszéd falu táncait járnák.

„Ha szórakozásról van szó, ezekkel a táncokkal nem lehet kapu mellé lőni. A rendkívül demokratikus körforma, az együttmozgás öröme, az érthető és követhető szerkezet, a nagyon izgalmas, keleties-régies, lendületes zene garancia a sikerélményre” – ecsetelte Kádár Elemér.

Mint sorolta, volt már táncoktató Magyarországon egy beöltözős mulatságon, ahol a Gyűrűk Ura volt a téma, ők pedig sepsiszentgyörgyi zenész barátaival moldvai folklór-alapokon oldották meg a feladatot. „Hatalmas siker volt! Ezeket a táncokat a már felsorolt okok miatt azok a mai fiatalok is szeretik, akik amúgy nem néptáncrajongók. Helsinkiben a vendéglátóim egyszeri alkalomnak szánták az én látogatásomat, de amint a betervezett foglalkozások végére értünk, azonnal ott helyben eldöntötték, hogy ennek kell egy terjedelmesebb folytatás, és már körvonalazódik egy májusi, második látogatás. Azt gondolom, ez a tény önmagáért beszél” – összegzett a néptáncpedagógus.

korábban írtuk

Csángó elöljáró: van egy kis haladás a jászvásári püspökséggel való jó együttműködés irányában
Csángó elöljáró: van egy kis haladás a jászvásári püspökséggel való jó együttműködés irányában

Vannak apró előrelépések, melyek a jó együttműködés irányába mutatnak a jászvásári (Iași) római katolikus püspökség és a katolikus vallású moldvai csángók képviselői között – jelentette ki pénteken a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke.

korábban írtuk

Székely és csángó szótárakkal gazdagodott az Európai Történelem Háza
Székely és csángó szótárakkal gazdagodott az Európai Történelem Háza

Kisebbségi nyelvű szótárakat adományozott a Nyelvek Európai Napján a brüsszeli Európai Történelem Házának az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupja és a FUEN – tájékoztat Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését
2025. március 28., péntek

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról

Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról
2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”