Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Vannak apró előrelépések, melyek a jó együttműködés irányába mutatnak a jászvásári (Iași) római katolikus püspökség és a katolikus vallású moldvai csángók képviselői között – jelentette ki pénteken a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke.
2024. január 26., 19:052024. január 26., 19:05
2024. január 26., 21:152024. január 26., 21:15
Pogár Lászlót az MTI annak kapcsán kérdezte, hogy a napokban lesz öt éve, hogy a moldvai csángó katolikus hívek magyar nyelvű misére vonatkozó igényét addig következetesen elutasító püspökség engedélyezte, hogy a csángó falvak lakói havi egy alkalommal magyar nyelvű misén vegyenek részt Bákóban. Az első magyar nyelvű szentmisét 2019. január 27-én tartották a moldvai megyeszékhelyen,
Fotó: Tamás Sándor Facebook-oldala
Az MCSMSZ elnöke úgy értékelte: ahhoz képest, hogy milyen nehezen sikerült beindítani a magyar nyelvű misézést, vannak eredmények.
„Nem azt mondom, hogy hű, de nagyokat lépünk, de vannak eredmények, van egyfajta nyitottság az egyház részéről” – fogalmazott. Szerinte az egyik eredmény az, hogy a csángó falvakban tartott kulturális rendezvényeken, tanévnyitókon, tanévzárókon a római katolikus papok is részt vesznek – korábban ez nem volt jellemző –, magyarul szólalnak fel, imádkoznak, engedélyezik a magyar nyelvű archaikus egyházi énekeket.
Azt is a nyitottság jeleként értékelte, hogy a püspökség tavaly beszámolt honlapján a csángó szövetség és a Somoska Egyesület által szervezett hagyományos Aranymiatyánk húsvétváró rendezvényről, ahol archaikus magyar imádságok és énekek hangzottak el. „A régi imádságok és egyházi énekek újrafelfedezése (április 1.)” című fényképes beszámoló jelenleg is megtalálható az egyházmegye honlapján. „Amint elkezdődött öt éve a magyar mise, évről évre közeledtünk egymáshoz. Nyilván van még egy csomó tennivaló, de ezeket csak apró lépésekkel lehet elérni” – értékelte a csángó szövetség és a püspökség közötti viszonyt Pogár László. Közölte: a felek között Mariut Felix plébános a kapcsolattartó.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Elmondta: arról egyelőre még nem volt szó, hogy Bákóhoz hasonlóan más településeken is engedélyezzék a rendszeres magyar nyelvű misézést, de rendezvények alkalmával több moldvai csángó helységben van magyar mise. Példaként Magyarfalut, Klézsét, Pusztinát említette, utóbbi településen a karácsonyi misén magyarul is énekelhettek a hívek, a pap kérte őket erre – mondta az elnök.
A résztvevők száma változó, a települések maguk szervezik meg az utazást, az útiköltségeket pedig a csángó szövetség állja – mesélte Petres. Hozzátette: a moldvai megyében hétvégén nincs rendszeres buszjárat, így körülményes az utazás. A vasárnapi jubileumi szentmisét szeretetvendégség követi a plébánián, amit az utazáshoz hasonlóan a hívek szerveznek. „Az jó, hogy az emberek is hozzájárulnak, magukénak érzik” – értékelte az MCSMSZ elnöke.
Bákóban az első magyar misét 2019. január 27-én tartották, a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először fordult elő, hogy sor kerülhetett az egyházmegye vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misére.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján korábban közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar valamelyik moldvai nyelvjárását.
A kereszténység kétezer éve élteti, a kereszténység megtagadása és a keresztényellenesség viszont megöli Európát – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken a brassói Fekete templomban, ahol első alkalommal tartottak magyar nyelvű istentiszteletet.
A magyar kultúra napja alkalmából osztotta meg gondolatait a Krónikával Kádár Elemér néptáncpedagógus, aki évek óta életvitelszerűen a moldvai Csángóföldön él és dolgozik.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
szóljon hozzá!