Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Vannak apró előrelépések, melyek a jó együttműködés irányába mutatnak a jászvásári (Iași) római katolikus püspökség és a katolikus vallású moldvai csángók képviselői között – jelentette ki pénteken a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke.
2024. január 26., 19:052024. január 26., 19:05
2024. január 26., 21:152024. január 26., 21:15
Pogár Lászlót az MTI annak kapcsán kérdezte, hogy a napokban lesz öt éve, hogy a moldvai csángó katolikus hívek magyar nyelvű misére vonatkozó igényét addig következetesen elutasító püspökség engedélyezte, hogy a csángó falvak lakói havi egy alkalommal magyar nyelvű misén vegyenek részt Bákóban. Az első magyar nyelvű szentmisét 2019. január 27-én tartották a moldvai megyeszékhelyen,
Fotó: Tamás Sándor Facebook-oldala
Az MCSMSZ elnöke úgy értékelte: ahhoz képest, hogy milyen nehezen sikerült beindítani a magyar nyelvű misézést, vannak eredmények.
„Nem azt mondom, hogy hű, de nagyokat lépünk, de vannak eredmények, van egyfajta nyitottság az egyház részéről” – fogalmazott. Szerinte az egyik eredmény az, hogy a csángó falvakban tartott kulturális rendezvényeken, tanévnyitókon, tanévzárókon a római katolikus papok is részt vesznek – korábban ez nem volt jellemző –, magyarul szólalnak fel, imádkoznak, engedélyezik a magyar nyelvű archaikus egyházi énekeket.
Azt is a nyitottság jeleként értékelte, hogy a püspökség tavaly beszámolt honlapján a csángó szövetség és a Somoska Egyesület által szervezett hagyományos Aranymiatyánk húsvétváró rendezvényről, ahol archaikus magyar imádságok és énekek hangzottak el. „A régi imádságok és egyházi énekek újrafelfedezése (április 1.)” című fényképes beszámoló jelenleg is megtalálható az egyházmegye honlapján. „Amint elkezdődött öt éve a magyar mise, évről évre közeledtünk egymáshoz. Nyilván van még egy csomó tennivaló, de ezeket csak apró lépésekkel lehet elérni” – értékelte a csángó szövetség és a püspökség közötti viszonyt Pogár László. Közölte: a felek között Mariut Felix plébános a kapcsolattartó.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Elmondta: arról egyelőre még nem volt szó, hogy Bákóhoz hasonlóan más településeken is engedélyezzék a rendszeres magyar nyelvű misézést, de rendezvények alkalmával több moldvai csángó helységben van magyar mise. Példaként Magyarfalut, Klézsét, Pusztinát említette, utóbbi településen a karácsonyi misén magyarul is énekelhettek a hívek, a pap kérte őket erre – mondta az elnök.
A résztvevők száma változó, a települések maguk szervezik meg az utazást, az útiköltségeket pedig a csángó szövetség állja – mesélte Petres. Hozzátette: a moldvai megyében hétvégén nincs rendszeres buszjárat, így körülményes az utazás. A vasárnapi jubileumi szentmisét szeretetvendégség követi a plébánián, amit az utazáshoz hasonlóan a hívek szerveznek. „Az jó, hogy az emberek is hozzájárulnak, magukénak érzik” – értékelte az MCSMSZ elnöke.
Bákóban az első magyar misét 2019. január 27-én tartották, a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először fordult elő, hogy sor kerülhetett az egyházmegye vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misére.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján korábban közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar valamelyik moldvai nyelvjárását.
A kereszténység kétezer éve élteti, a kereszténység megtagadása és a keresztényellenesség viszont megöli Európát – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken a brassói Fekete templomban, ahol első alkalommal tartottak magyar nyelvű istentiszteletet.
A magyar kultúra napja alkalmából osztotta meg gondolatait a Krónikával Kádár Elemér néptáncpedagógus, aki évek óta életvitelszerűen a moldvai Csángóföldön él és dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!