Az egykori Ada Kaleh szigetén 1918-ban forgatott, Az aranyember című Korda Sándor-rendezéssel folytatódik vasárnap a 120 éves a magyar film című marosvásárhelyi vetítéssorozat.
2016. június 16., 15:042016. június 16., 15:04
A májusban indult 120 éves a magyar film című vetítéssorozat második alkalmára kerül sor Marosvásárhelyen vasárnap este 7 órától a Stúdió Színházban, ahol az 1918-as, Az aranyember című némafilmet vetítik.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei Madisszal, a K\'Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen szervezett, a magyar filmtörténet kiemelkedő alkotásaira építő vetítéssorozatát korábban Bukarestben és Székelyudvarhelyen indította el. A 11 alkotásból álló sorozat keretében a némafilmes korszaktól kezdve egy-egy filmtörténeti korszakot meghatározó alkotást vetítenek Marosvásárhelyen is minden hónap utolsó vasárnapján.
A magyar film története ezelőtt 120 évvel kezdődött, amikor 1896-ban a Lumière testvérek filmjeit a budapesti Royal szálló kávéházában levetítették, majd ezt követően két úttörő testvér, Sziklai Arnold és Zsigmond az Andrássy úton megnyitotta az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot, ahol francia gépeken Lumière-filmeket vetítettek a közönségnek – ismertette röviden a magyar film történetét Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója. Felhívta a marosvásárhelyi mozikedvelők figyelmét arra, hogy a magyar filmtörténeti sorozatban a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal (MaNDA) együttműködve minden hónapban egy, a maga idejében mérföldkőnek számító alkotást mutatnak be.
Az aranyember Korda-rendezésben
A filmtörténeti vetítéssorozat első eseményét május 29-én tartották, akkor a Mire megvénülünk (1916), valamint Az utolsó éjszaka (1917) című némafilmeket láthatták az érdeklődők. Vasárnap este 7 órakor az 1918-ban forgatott, Az aranyember című 84 perces némafilmet tekinthetik meg a mozikedvelők, román felirattal. A film rendezője Korda Sándor, a későbbi Sir Alexander Korda, aki 1914-ben rendezte az első magyar filmjét, és 1919-ben, amikor Magyarországról távozott, már több mint 25 rendezés fűződött a nevéhez. Sikeres filmrendezőként és producerként a brit filmipar egyik meghatározó alakja volt, ő alapította a London Films brit filmstúdiót.
Eredeti helyszínek
A vetítés előtt álló film egyik érdekessége, hogy Korda eredeti helyszíneken forgatta Jókai Mór legkedveltebb regényét, amelynek témáját az író gyermekkori komáromi élményeiből merítette, és amelynek cselekménye a 19. század elején játszódik. A történet főhőse a pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi, aki az Al-Duna egy rejtett zugában, a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő asszony oldalán.
A Jókai által leírt Senki szigete nem létezett a valóságban, a mintát a regényíró az Ada Kaleh szigetéről vette, amely a korabeli magyar térképeken Új-Orsova néven szerepelt, és az Al-Dunán helyezkedett el Orsova és a Vaskapu-szoros között. Törökök, muszlimok lakták, akik nem fizettek adót egyik államnak sem, és felmentést kaptak a hadkötelezettség alól is. Dohány-, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak. A magyar, a szerb és a román határ közelsége miatt azonban egy kevésbé tisztességes, de igen jövedelmező foglalkozást is űztek: csempészkedtek. Az 1918-as film egy részét Korda Ada Kaleh szigetén forgatta. A szigetet 1972-ben, a Vaskapu vízi erőmű gátjának megépítése után vízzel árasztották el, örökre eltűnt.
Korda Sándor ötéves magyarországi rendezői pályafutása alatt nem kevesebb, mint huszonhét filmet rendezett, ám ezekből csupán Az aranyember maradt fenn vetíthető állapotban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!