Fotó: Krónika
Szabadúszó tévériporterként miként nevezhetett be a közszolgálati adók munkatársainak versenyére?
Merőben más a helyzetünk, mint a többi tévésé, ugyanis 1994 óta részt veszünk a nyíregyházi kistérségi filmszemlén. Abban az időben a fesztivál sem volt ennyire népszerű, mi pedig – kezdőként – minden meghívásnak örültünk, ha tanulni lehetett belőle. Azóta rendszeresen járunk erre a fesztiválra, amely 2004-re európai rangúvá nőtte ki magát. Valószínűleg a szervezők sem tekintenek bennünket protokolláris vendégeknek, inkább a kitartásunkkal érdemeltük ki a meghívást.
Somogyi Csabával második díjat nyertek az idén. Milyen előzményei vannak az elismerésnek?
Ez a legnagyobb kitüntetés, amit a televíziózásban elértünk, viszont már az előző években is kaptunk Nyíregyházán kisebb díjakat. Többek közt 2001-ben a Magyar Televízió különdíját, 2002-ben Nyírmeggyes település különdíját, 2005-ben pedig a harmadik helyezést értük el. Azért a többes szám, mert ez mindig csapatmunkát jelent.
A versenyre nem kész produkcióval jelentkeztek, helyben kellett elkészíteniük a filmet. Milyen témában?
Nagyon bonyolult témát kaptunk a sorsolás során, zárt borítékban. A címe: Az Európai Unió bővülése Ukrajnával, a Kárpát-eurorégió új feladata. Amikor elolvastam, elkeseredtem, főleg azután, hogy a hosszú névsort is megláttam azokkal, akiket interjúalanynak ajánlottak a háromperces filmhez. Végül úgy döntöttünk Somogyi kollégával, hogy huszárvágással oldjuk meg a feladatot. Senkivel nem készítettünk az ajánlottak közül interjút, hanem egy filmetűdöt hoztunk össze, amelyben olyan ukrán turistát alakítottam, aki az uniós „bizniszlehetőségeket” méri fel. Mindezt szellemes fordulatokkal, humoros körítéssel tálaltuk, amit a zsűri rendkívüli módon értékelt. Természetesen a szellemesség és a humor mellett komoly dramaturgiája és mondanivalója volt a filmnek. Éspedig az, hogy mennyivel másként működnének a népek közötti kapcsolatok, ha a politikát nem vennék ennyire komolyan.
Többnyire Bíró Zoltán operatőrrel dolgozik együtt. Erre a versenyre viszont a sepsiszentgyörgyi Somogyi Csabával jelentkezett.
Bíró Zoltánnak az utóbbi időben fontos teendői vannak, a nemrég alakult Gyergyó Tévé főszerkesztőjeként nem tud hosszabb időre elszakadni a munkájától. Somogyi Csaba a Magyar Televíziónak dolgozik, és ebben az időszakban ráért velem jönni Nyíregyházára. Ráadásul jó barátságban vagyunk, hasonló az érdeklődési körünk és a gondolkodásmódunk. Ebben a műfajban pedig nagyon lényeges az összhang.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Látogatottsági adatok