Fiatal költők és írók támogatására, továbbá Méhes György irodalmi hagyatékának ápolására 100 millió forint hozzájárulással alapítványt hoz létre a Kossuth-díjas mese-, regény- és drámaíró családja.
2016. május 15., 13:042016. május 15., 13:04
2016. május 15., 14:562016. május 15., 14:56
Mindezt Nagy Levente, Méhes György unokája jelentette be a száz éve, 1916. május 14-én Székelyudvarhelyen született szerző tiszteletére szervezett szombati ünnepségen Budapesten. Az alapítvány fő feladata a minden évben kiosztott Méhes György Irodalmi Díj odaítélése lesz, emellett a 2007-ben elhunyt író szellemiségét követve ösztöndíjakkal és pályázatokkal fogja segíteni a fiatal szerzőket.
„Méhes György missziót teljesített azzal, hogy műveivel elhozta Magyarországra a sajátos kolozsvári mikrokozmosz életérzését, amely arról szól, hogy miként lehet megtalálni a modus vivendit, a magyarság megmaradásának, kulturális értékei felmutatásának módját egy sokszor ellenséges közegben\" – fogalmazott a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) rendezett megemlékezésen Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára, kiemelve az erdélyi szerzőnek a színház és az ifjúság iránti elkötelezettségét is.
„Méhes Györgyben valóban megvolt az, ami a legnagyobbak sajátja, nevezetesen az a képesség, hogy sokakat képes megszólítani, szavainak súlya és hatása van\" – idézte az MTI Szentmártoni Jánost, a Magyar Írószövetség elnökét, aki laudációjában az erdélyi és egyetemes magyar irodalom különös és ritka jelenségének nevezte a szerző munkásságát.bMint fogalmazott, Méhes György – valódi nevén Nagy Elek – Márai Sándorhoz hasonlóan valódi polgári író volt, aki következetesen képviselte a transzilvanizmus eszméjét, amelynek Kós Károly mellett talán legelkötelezettebb képviselője volt.
„Jól tudta, az erdélyi magyarság megmaradása és gyarapodása nem képzelhető el a románok, szászok és zsidók nélkül\" – fűzte hozzá Szentmártoni János. Kiemelte: Méhes György egyike volt azoknak a nagy erdélyi magyaroknak, akik minden nemzetieskedés, képzelt fölény és arrogancia nélkül a legsötétebb időkben vigyázták és vigasztalták a kisebbségi létbe szorult magyarságot.
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: Méhes György élete utolsó évtizedeiben ismerhette meg igazán a sikert, amikor regényei akár 10 ezer példányban is elfogytak, a Kolozsvári milliomosok című műve hosszú ideig vezette az olvasói sikerlistákat. „Műveiben számos alkalommal nyúlt saját vagy családja történetének ihlető forrásához, belőlük sokszor vidám, groteszk családregényeket alkotva\" – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: bár a hivatalos, kanonizált irodalomtörténetbe nehezen fogadták be, elhallgatták és kritikával illették, de kedélyét, írni akarását, a közönséggel kialakult szoros kapcsolatát nem tudták megtörni. Az ünnepségen Jordán Tamás és Lukács Sándor Méhes György Jerikó című színművéből olvasott fel részleteket. A megemlékezésen részt vett Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!