Fotó: Wikipédia
Felkerülhet az UESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be pénteken Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár igazgatója.
2023. május 06., 11:572023. május 06., 11:57
2023. május 06., 11:592023. május 06., 11:59
A volt külügyminiszter pénteken egy gyulafehérvári konferencián elmondta, várhatóan még az idei év folyamán bejelentést tehet arról, hogy a legismertebb nyugati középkori illuminált kéziratnak számító kódex felkerülhet a nemzetközi listára.
Cioroianu azt is hangsúlyozta, hogy a kódex soha nem hagyta el az ország területét.
Közzétette a világhálón az erdélyi fejedelmeket ábrázoló portrék digitalizált változatát a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – írta kedden közösségi oldalán az intézmény.
„Arra kérem önöket, hogy ne higgyenek el semmilyen ostobaságot, amit a Codex Aureusról hallanak. A kódex az önök városában van, és száz százalékig eredeti. Még idén, nem sokára, bár ez nem rajtunk múlik, szeretném önökkel közölni a jó hírt, hogy a Codex Aureus felkerült az UNESCO világörökségi listájára” – mondta Cioroianz.
Hozzátette: az eljáráshoz nem szükséges, hogy a kódex elhagyja az országot, a folyamathoz szükséges dokumentumokat a 21. század szabályai szerint küldték el, többek között digitális másolat is készült a kódexről, amely bárki számára elérhető.
Befejeződött a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményeinek a digitalizációja, új felfedezést is tettek a szakemberek – közölte pénteken Facebook-oldalán az intézmény.
Az Alba Transilvana könyvvásár keretében szervezett A nemzeti örökség dilemmái és problémái elnevezésű konferencián részt vevő Adrian Cioroianu hozzátette, hogy tudja, sokan aggódnak, „nagyon fontos emberek kérdezik az ország minisztériumaiban, az ország kormányában”, hogy „jó-e, bölcs dolog-e a kódexet Németországba küldeni”.
A Román Nemzeti Könyvtár vezetője rámutatott, hogy a pályázathoz szükséges dossziéhoz csak egy virtuális másolatot mellékeltek.
Lezsögezte: a kódex az országban van
„Az az elképzelés, hogy valaki elküldené a Codex Aureust valahova a világba, rosszindulatú badarság.
Remélem, hogy ezt hamarosan bejelenthetjük” – mondta Adrian Cioroianu.
A Romániai Püspöki Konferencia szolidaritásáról biztosította a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget a Batthyáneum ügyében. Hangsúlyozzák, a nyilvánvaló történelmi tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Beszélt arról is, hogy
Mint ismeretes, a gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. 1998-ban a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva – amelyben az Erdélyre hagyta a gyűjteményt – úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat rá.
A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 2002-ben
amikor rövid időre Németországba szállították.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Batthyáneum ügyében – áll az érsekség honlapján hétfőn közzétett állásfoglalásban.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!