Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Befejeződött a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményeinek a digitalizációja, új felfedezést is tettek a szakemberek – közölte pénteken Facebook-oldalán az intézmény.
2023. január 27., 18:272023. január 27., 18:27
2023. január 27., 18:362023. január 27., 18:36
A római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár vezetősége pénteken közösségi oldalán jelentette be, hogy „rendkívüli eredménnyel” befejeződött a képtár 11 fejedelemportréjának a digitalizációja. Ezek az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják, a képek többségén az uralkodó neve is szerepel.
Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608-1613) fejedelem bal szemében egy „A”, jobb szemében egy „I” betűt találtak – feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit. A bejegyzés arra is kitér, hogy a digitalizáció által lehetővé tett nagyfokú nagyítás az eddig nem látott részlet mellett a festmények eredeti színeit is felfedte.
Báthory Gábor (1608-1613) fejedelmet ábrázoló festmény a Batthyáneumban
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Az iniciáléval ellátott olajfestmény a XVII.-XVIII. században készült, történelmi szempontból nagyon értékes – hangsúlyozták. Emlékeztettek, hogy a festmények sorozatot alkotnak, időrendi sorrendben követik egymást a legfontosabb erdélyi fejedelmek Báthory Istvánnal kezdődően.
A gyulafehérvári Batthyáneumot 1789-ben alapította Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész, aki halála után a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyta. Ez a legnagyobb értékű ingatlan-, könyv- és ősnyomtatvány-gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!