2009. április 03., 10:422009. április 03., 10:42
Baász Orsolya a kapukat, Éltes Barna a temetőket, Kristó Róbert az alsó-háromszéki és erdővidéki templomokat, Péter Alpár az udvarházakat és kastélyokat, Sipos Gaudi Tünde a népi lakóházakat és Vetró Bodoni Zsuzsa a felső-háromszéki templomokat rajzolta le. A könyvet Péter Alpár és Várallyay Réka művészettörténész szerkesztette, és a tavaly elhunyt Kónya Ádám tudós, helytörténész emlékének ajánlották.
A kötetet szerdán mutatták be a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban, ahol április végéig látogatható kiállítás is nyílt a könyvben szereplő grafikákból. A tárlatnyitón Jánó Mihály művészettörténész, a képtár igazgatója hangsúlyozta: a képzőművész nem műszaki rajzot vet papírra, amikor műemlék épületet rajzol, hiszen óhatatlanul interpretál, és ebből fakad a kiadvány szépsége, játékossága, humora.
Várallyay Réka szerint is teljesen szubjektív kiadvány készült. Mint mondta, minden művész a saját világát vitte bele, egyéni technikájával, érzéseivel közelítette meg a témát, a szöveg és a grafika egymást kiegészítve csábítja barangolásra az embereket. Imreh István, a kiadó művelődési központ vezetője kiemelte, hogy hazatérő fiatalok rajzait jelentették meg a könyvben, amely reményei szerint egy sorozat első kötete.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.