2008. január 17., 00:002008. január 17., 00:00
Az 1908. január 1–1941. augusztus 1. között megjelenõ Nyugat a magyar mûvelõdéstörténet egyik legjelentõsebb idõszakát fémjelzi. A lap célja a magyar irodalom nyugati szintre való emelése volt, fõ szempontnak az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai és kulturális fejlõdést támogatta. A folyóiratot a költõ, kritikus Ignotus, a politikai-közgazdasági cikkeket jegyzõ Fenyõ Miksa és a biztos értékítéleteirõl ismert kritikus, Osvát Ernõ alapította. Jelentõs anyagi támogatást Hatvany Lajostól kapott a lap. Az elsõ szám 1908. január 1-jén jelent meg, a borítón Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Ebben a számban jelent meg a fõszerkesztõ Ignotus programadó írása, a Kelet népe és Ady A magyar Pimodán címû tanulmánya. A Nyugatban több fiatal szerzõ kapott közlési lehetõséget, az elsõ nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években fellépõ második nemzedék sorában Szabó Lõrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékében Radnóti, Weöres, Vas István nevével találkozunk. Kritikusok, esszéírók új csoportja is innen indult, köztük Schöpflin Aladár, Szerb Antal, Cs. Szabó László. Idén a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) nagyobb rendezvényeit a Nyugat-évforduló köré szervezi. A 100 éves a Nyugat címû kiállítás 2008. március 27-én nyílik, középpontban a Nyugat-os szerzõk életmûvével. A lap korszakhoz képesti arculatváltását, valamint Rippl-Rónai íróportréin keresztül a társmûvészetekkel ápolt viszonyát is bemutatja a tárlat. A Nyugat-év saját honlapot is kapott, melyen a játékos kedvûek Ignotus és Osvát mellett szerkeszthetik a folyóirat 2008-as számát: a Nyugatban megjelent publikációk közül szavazhatnak kedvenceikre, az eredmény alapján év végén a PIM kinyomtatja a Nyugat 2008-as számát, az eredeti tipográfiával. Az oldal hamarosan elérhetõvé válik a www.nyugat100.hu internetes címen. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok