2009. április 24., 10:182009. április 24., 10:18
„Az itt tanítóknak, a vezetőknek is időnként színpadra kell lépniük, ahhoz, hogy ne csak elméletben mutassuk be a diákoknak a szakma fortélyait, hogy felfrissítsük ismereteinket, tudásunkat” – mondta Gáspárik arra utalva, hogy ő maga játssza a címszerepet a kortárs német drámaíró, Marius von Mayenburg A csúnya című színművében, amelyet Veress Anna ültetett át magyar nyelvre.
A bukaresti Anca Bradunak nem ez az első marosvásárhelyi munkája; 2000-ben a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával mutatták be Wedekind A tavasz ébredése című darabját, amelyért legjobb rendezés díjat kapott a Román Színházi Szövetségtől (UNITER). A 2007-ben íródott, színházi körökben sokat kommentált német színmű a rendező szerint „nem a valóságról szól, hanem a valóságnak tükre.
A csúnyaság és szépség fogalma allegorikusan van jelen benne. Fekete humornak tekinthető. Bár a szöveg érdes durvasága miatt csak a 14 évesnél idősebb nézőknek ajánljuk, nem vulgáris, hanem inkább áthallásos a dráma”. Az előadás dramaturgja Balási András, a díszletek és a jelmezeket Dobre-Kóthay Judit tervezte.
Gáspárik Attila rektor ezúttal a színházművészeti egyetem új képzési lehetőségeit is bemutatta. Idén szerveznek először felvételit a koreográfia szakra, amelyre megkapták az engedélyt a szaktárcától. Ezt Szőke István irányítja majd, és mesterkurzusként jelenik meg idén a drámaírói szak.
Az egyetem zeneművészeti karának vezetője, Elekes Márta-Adrienne egy figyelemre méltó rendezvényükről számolt be: vasárnap, április 26-án az egyetem Stúdió Termében Erdei jelentek címmel a zene és a vers összefonódásából született előadás látható majd.
Egyed Emese költeményeit Tompa Klára színművész szavalja, a zeneművészeti szak tanárai és diákjai pedig Robert Schumann darabjait játsszák. Az előadás Kovács Zsuzsa zenetanárnő ötlete nyomán jött létre. A Stúdió Terem előcsarnokában Csíky Szabó Ágnes textilalkotásait, valamint Mariana Şerban festményeit tekintheti meg a közönség.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.