Fotó: Látó/Facebook
Lezárult vasárnap a Látó című folyóirat hatodik alkalommal megrendezett írótábora, amelynek harmadszorra adott otthont a nyárádszentmártoni Lovasfogadó. A négynapos esemény Erdély (és részben Magyarország) íróinak, költőinek immár hagyományos találkozóhelye, ahol sokan már régi ismerősként, barátként üdvözlik egymást.
2022. július 31., 21:272022. július 31., 21:27
Az együtt töltött négy nap a műhelymunkákon kívül alkalmat nyújtott a kikapcsolódásra és a feloldódásra is a részvevők számára a saját maguk által teremtett barátságos közegben. A rendezvényen jelen voltak a Látó körébe tartozó tapasztalt szerzők, akik mentori tanácsokkal igyekeztek ellátni a táborba érkezőket. Az összejövetel vezérfonala a falu és a város reprezentációja és elbeszélhetősége volt a kortárs magyar erdélyi irodalomban.
A beszélgetések során kiderült, hogy a pályatársak követik egymás tevékenységét és alaposan meg is vitatják, mi történt az irodalmi közéletben, amióta utoljára találkoztak. „Természetesen olvassuk egymás írásait. Eléggé kicsi a szakma, különösen itt, Erdélyben, úgyhogy ha mi nem olvassuk egymás alkotásait, akkor kitől várhatjuk el ugyanezt?” – fejtette ki az egyik résztvevő, Fischer Botond.
Fotó: Látó/Facebook
Nagyon jellemző, hogy a pályatársak műveiről markáns véleménnyel bírnak, talán ez szükséges is ahhoz, hogy saját elképzeléseiket, irányelveiket képviselni tudják. A tábor programjával kapcsolatban így nyilatkozott a fiatal író: „Voltak kerekasztal-beszélgetések, ahol közösen gondolkoztunk írásainkról és a továbbhaladási irányokról, illetve más pályatársak könyveiből olvastunk fel. Ezeken kívül pedig kötetlenül beszélgettünk egymással, és persze a szórakozás sem maradt el.”
A beszélgetésekből kiderült, hogy a nyárádmenti faluba érkezett alkotóknak – csakúgy, mint másoknak – számos egyéb hobbijuk és érdeklődési területük van, amelyek átbeszélése ilyenkor terítékre kerül. Nem egy közülük más szakmát vagy tanulmányokat is folytat, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az irodalomhoz. Mint ahogyan kapcsolódnak az irodalom különböző szereplői is egymáshoz: ugyanahhoz a társasághoz tartozik a lapszerkesztő, a költő, az író, a kritikus.
A közös pályához való tartozás és a hasonló irányú gondolkodás megmutatkozott a találkozás során. A tábor résztvevői onnan folytatták beszélgetéseiket és barátságukat, ahol legutóbb abbahagyták. Az első pillanattól szót találtak egymással és bőven volt mit megvitatniuk: beszélgettek egymás életéről, a világ történéseiről, zenéről, sportról és minderről érdemben véleményt is formáltak. Elvégre a világra és egymás gondjaira érzékeny, nyitott, gondolkodó emberek az írók, akik bizony adott esetben kénytelenek az élet más területein is elhelyezkedni. Mindeközben megfigyeléseiket, belső képeiket, érzéseiket hagyják felszínre törni, amikor papírt és tollat ragadnak.
Fotó: Látó/Facebook
A tábor végén Szabó Róbert Csaba, a Látó szerkesztője, a rendezvény egyik szervezője arról nyilatkozott lapunknak, hogy a korábbi táborok tapasztalatai sokat segítettek az idei megszervezésében. A szervezők szerint ez volt a leglazább, legkötetlenebb és legpihentetőbb tábor. „A csapatunk magja már egy összeszokott társaság, amely nagyon odafigyel egymásra. Ez meglátszott akár a felolvasások, akár mosogatás közben is. A tábor célja nem elsősorban az írás, de született néhány nagyon értékes szöveg, mely valószínűleg meg fog jelenni a folyóiratban. Emellett minden évben a többi csapattag tudta nélkül kiosztjuk a feladatot valakinek, hogy megírja a tábor titkos naplóját, melyet az utolsó napon felolvas. Ezt a feladatot idén Fischer Botond kapta, majd szembesítette szerzeményével a többieket” – mondta el Szabó Róbert Csaba.
Fotó: Látó/Facebook
A marosvásárhelyi író, szerkesztő ugyanakkor hozzátette: a fiatal, valamint a tapasztaltabb írók, költők közös jelenlétének nem a mentori szerep volt az elsődleges célja, hanem az elmúlt időszak, az elmúlt év közös értékelése, hiszen egy esztendő alatt rengeteg esemény történik az erdélyi magyar alkotói közösségben.
Lukácsi Lóránt
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!