Fotó: A szerző felvétele
2009. július 06., 09:512009. július 06., 09:51
A Partiumi Írótábor második napján, péntek délelőtt indult a több országból érkezett résztvevőket szállító busz Nagyváradról az érmelléki Érsemjénbe, Kazinczy Ferenc szülőfalujába. Mivel az idei év a nyelvújító születésének 250. évfordulója, a rendezvények nagy része az anyanyelvápolás, nyelvmegújulás témája köré rendeződött. A délelőtti előadások színhelyéül a nemrégiben felújított semjéni kultúrotthon szolgált.
Barabás Zoltán szervező, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: ideje levenni a polcról Kazinczy köteteit, leveleit, és érdemben foglalkozni a magyar nyelv megújítójának munkásságával. Balazsi József, Érsemjén polgármestere elmondta, örül, hogy az írótábor rangos vendégei itt emlékeznek meg az íróról és irodalomszervezőről, hiszen Magyarországon Kazinczy kapcsán leginkább csak a végső nyughelyet, Széphalmot emlegetik és látogatják, a szülőfaluról megfeledkezve. Elmondta: úgy érzi, az érsemjénieknek kötelességük megőrizni a nyelvújító emlékét, és „szikráknak kell lenniük a magyar nyelv szeretetében”.
A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat alelnöke, Szólláth Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarságnak szüksége van egy hangját hallató, nemzetének elkötelezett értelmiségre. Külön kiemelte, hogy a tavalyi állapotokhoz képest mekkora fejlődésen ment keresztül a semjéni községközpont: a felújított kultúrház és az előtte elterülő park a Kazinczy-szoborral, a hatékonyan működtetett Kazinczy–Fráter–Csiha-emlékház önmagáért beszél.
A Magyar Írószövetség elnöke, Mezey Katalin az együttműködés fontosságát emelte ki. Elmondta, ennek volt valójában a zsenije Kazinczy Ferenc, aki irodalmi életet szervezett a házak méheseiben egymástól elszigetelten alkotó írók számára. A nyelvújítás pedig ismét a küszöbön áll – vélte – hiszen számos idegen szó árad be a magyar nyelvbe nap mint nap. Mezey Katalin azt mondta, reméli, hogy mindet sikerül majd olyan humorral és kreativitással befogadni az anyanyelvbe, mint például az elektronikus levelezésnél használt címekben a „kukacot”.
Az előadások után a helyi Ezüstperje néptánccsoport fellépését tapsolták meg az írótábor lakói, majd megkoszorúzták Kazinczy mellszobrát a kultúrház előtt elterülő parkban. Ezt követően a résztvevők a közeli emlékmúzeumba látogattak, amelyben Kazinczy Ferencnek, Csiha Kálmán püspöknek, illetve a „nótás hadnagynak”, Fráter Lórándnak is szenteltek egy-egy szobát. A csapatot végül Fülöp János lelkipásztor fogadta a református templomban, melyben a nyelvújítót keresztelték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Látogatottsági adatok