Juhos Sándor Párosítás című alkotását is meg lehet tekinteni az Erdélyi Művészeti Központ kiállításán
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Két újabb nagyszabású tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) február 28-án. Az Erdélyi Művészeti Központ kiállításait április végéig lehet megtekinteni.
2025. február 25., 12:322025. február 25., 12:32
Amint az Erdélyi Művészeti Központ közleményében olvasható,
Cseh Gusztáv Vándor című grafikája
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az eseményt pénteken 17 óra 30 perctől tartják az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében, ahol dr. Bordás Beáta művészettörténész, a kiállítás kurátora, valamint Lénárt Tamás művészettörténész nyitják meg Cseh Gusztáv retrospektív tárlatát. Ezt követően, 18 órai kezdettel, a Juhos Sándor kortárs csendéleteiről „rántják le a leplet” Bába István képzőművész és társkurátor, valamint dr. Bordás Beáta.
Cseh Gusztáv 1934-ben született Kolozsváron. 1954-től a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanítványa volt, 1960-ban szerzett diplomát. 1962-től a kolozsvári Művészeti Líceum rajztanára lett. Páratlan rajztehetsége már karikatúráiban, könyvgrafikusi működésében megmutatkozott. Nevét azonban első, 1965-ös kolozsvári kiállítása tette ismertté, ettől kezdve a kolozsvári grafikai iskola meghatározó alakjaként tartották számon.
Cseh Gusztáv Hotel Ritter című alkotása
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Műveit számos hazai és nemzetközi kiállításon, grafikai biennálén állították ki. Több mint 300 könyvet illusztrált. Grafikáit, karikatúráit és illusztrációit évtizedeken át szinte valamennyi magyar napilap és folyóirat közölte. Hatvan főember című rézkarc-sorozatában (1977–1980) Erdély legjelentősebb személyiségeit, Jeles házak című, szintén hatvan darabból álló rézkarc-sorozatában (1982–1984) Erdély legfontosabb műemlékeit örökítette meg.
Juhos Sándor Kozmikus tojás című alkotása
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A korai linómetszetek és a szocreál szellemiségében fogant munkás-ábrázolások mellett a hetvenes évek végén készített fontosabb rézkarcai (pl. Hétköznapi csoda, Vándor, Mecénás, Torzó, Gravitáció) is megszemlélhetőek. A változatos technikával készült egyedi grafikai lapok mellett a kiállítás a grafikus életművének egyik jellegzetes „mellékszálát”, az ex libris készítést is gazdagon szemlélteti. Továbbá bemutatjuk mindkét teljes rézkarc- sorozatot, amelyek az erdélyi magyar művelődéstörténet szempontjából is kiemelkedő értékűek.
Juhos Sándor 1999-ben lett a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem festészet szakos diákja. 2003-ban végezte el az alapképzést, 2005-ben magiszteri fokozatot szerzett, majd 2010-ben védte meg a doktori disszertációját. Másodéves egyetemi hallgatóként alapítótagja, és nyolc évig társkurátora volt (Kudor Duka Istvánnal közösen) a kolozsvári Bulgakov Galériának, ahol ez idő alatt átlag évi tíz kiállítást gondozott. 2008-ban kezdte a csendéletfestést, majd 2014-től jelentkezett kiforrott, saját stílusú csendéletfestészettel, amelyet azóta is következetesen művel a rá jellemző módon. Azóta csoportos és egyéni kiállításokon vesz részt munkáival.
A kolozsvári festő – saját bevallása szerint – tudatosan választotta a nehezebb utat, amikor a csendélet festészetébe mélyedt. Miközben a kortárs művészeti szcéna jelentős részét ma már digitális kísérletek, multimédiás installációk és a konceptuális művészet formálják, ő ragaszkodott a klasszikus festészeti technikához, hiszen a csendélet a maga időigényes munkamódszerével olyan fokú koncentrációt igényel, amely kevés más műfajra jellemző. Ez a körültekintő, aprólékos munkamódszer tette számára lehetővé, hogy a flamand hagyományokból kiindulva a végsőkig tökéletesítse a festés technikáját, és közben egyéni szimbólumrendszert is kialakítson.
Mindkét tárlat 2025. április 30.-ig látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton pedig 10 és 14 óra között. Mindkét tárlatra, illetve összes programunkra ingyenes a belépés.
Synopsis 2 címmel ünnepi tárlat nyílik a megalakulásának 10. évfordulóját ünneplő sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
szóljon hozzá!