Fotó: MAGMA
Az 1960-as és 1970-es években tevékenykedő kolozsvári fotós, Deák Ferenc fényképeinek gyűjteményéből nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben március 5-én 19 órától.
2024. március 05., 14:312024. március 05., 14:31
Amint a MAGMA közleményében olvasható, az Informális gyakorlatok. Az értelmiségi osztály Deák Ferenc portréin keresztül című kiállítás olyan értelmezések, kommentárok és átfedések sorozatát tárja a látogató elé, amelyeknek egy közismert vagy közhelyes ábrázolási mód – a portré – áll a középpontjában. „Az elmúlt hat hónap során csoportunk teljes mértékben digitalizálta az 1960-as és 1970-es években tevékenykedő kolozsvári fotós, Deák Ferenc fényképeinek gyűjteményét, mely jelenleg a Minerva Archívum részét képezi. A helyi vagy regionális értelmiségi réteghez tartozó személyekről készült több száz portréból mintegy száz képet választottunk ki, melyeket az eredeti negatívok felhasználásával laboratóriumban nagyítottuk.
Amint a tárlat szervezői rámutatnak, a portrék elkészítésének motivációja nem teljesen ismert, némelyikük különböző intézmények megrendelése volt, mások magánmegrendelésre készültek, vagy a helyi kulturális életben tevékenykedő barátok képei.
Fotó: MAGMA
„Deák portréi a bővülő informális tevékenységek időszakában készültek, amelyek megoldásokat kínáltak egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező környezet számára. Ha figyelnénk rájuk, ezek a portrék ma is megtalálhatók az állami intézmények tereiben. Más terekben és kontextusokban azonban nem nagyon láthatóak. Lehetőségként tekintünk arra, hogy a jelen perspektívájából ismét szemügyre vegyük őket, és kötetlen gyakorlatként szembesüljünk velük” – olvasható a leírásban.
A kiállítás felépítésének kiindulópontjaként e portrék kiválasztásakor éppen az értelmiség társadalomban betöltött szerepének jelene és korszerűsége volt a fontos tényező. Továbbá az, hogy ez az osztály hogyan reprezentálódott az idő során, hogyan cselekedett saját körén belül és a társadalomban, milyen volt a viszonya a társadalom többi részével, illetve a politikai hatalommal. Ilyen kérdések kidolgozására és egyáltalán felvetésére hívtunk meg projektünkbe művészeket, kutatókat és újságírókat, akik dokumentálják, feldolgozzák és terjesztik az ezzel kapcsolatos információt, nyilvánossá téve értelmezéseiket és észrevételeiket.
ahol több tízezer ember láthatta őket. A nagyközönség első kontaktusa ezekkel a szobrokkal akkoriban valószínűleg kizárólag a folyóirat fotóin keresztül történt. A kb. 200 ismert portréból Ladó Ágota 20-at választott ki, amelyekkel a tekintet irányát hangsúlyozza, a múlt értelmiségének a tekintetét a mai látogató irányába.
Matei Bejenaru egy Iași-ban dolgozó fotográfus képgyűjteményét kutatta, aki a helyi kulturális közeget dokumentálta az 1970-es és 1980-as években. Claudiu Cobilanschi a portrésorozat-készítés nehézségeivel küszködött. Kispál Ágnes-Evelin és Kispál Attila követési fotókkal dolgozott. Alexandru Polgár az értelmiség klasszikus pozíciójára kérdezett rá, miközben az írást hozta krízishelyzetbe. Szabó-Reznek Eszter a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeinek az 1950-es évek elején készített tevékenységi lapjait vette szemügyre. Erhardt Miklós munkája egy 1975-ben készült dokumentumfilm egyik részletének szó szerinti újrajátszása. Miklós Szilárd a kortárs művészet eszközeivel készít egy fantomképet a nyilvános nyomozás logikájában.
„Az elismeréssel mindegyik nálunk kiállító művészt, valamint kurátort, előadót, múzeumpedagógust, partnert, fenntartót díjazták, szóval mindenkit, akivel együttműködtünk az elmúlt egy évtizedben” – mondta el Kispál Attila, a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér vezetője.
A kortárs művészetet kívánja továbbra is közvetíteni a sepsiszentgyörgyi MAGMA kiállítótér, amelynek legújabb, .GIF című kiállítása a médiaművészetre összpontosít. Kispál Attila képzőművész, a MAGMA vezetője idei terveikről is beszélt a Krónikának.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
szóljon hozzá!