Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 02., 10:442009. szeptember 02., 10:44
Idén épp hatvan éve, hogy létrejött a Nagyváradi Állami Filharmónia. Az intézmény frissen kinevezett menedzser-igazgatója az összes ott dolgozó zenészt, énekest, táncost és irodai alkalmazottat összehívta a tegnap délelőtti évadnyitóra.
Mint arról már beszámoltunk, a filharmónia éléről nemrég távozott az addigi igazgató, Sarkady Zsolt. Az intézményt kezelő megyei önkormányzat versenyvizsga kiírásáig Tódor Albert volt kormánybiztos-helyettest nevezte ki a helyére. Az új igazgató a keddi évadnyitón elmondta: az 1949-ben alakult filharmónia fennállásának 60. évfordulója alkalmából több rendezvényt is szerveznek.
Dumitru Voloşeniuc, a megyei tanács alelnöke kifejtette: reméli, feszültségektől mentes lesz ez az év – az előző intézményvezetőt ugyanis több ízben vádolta a román nemzetiségűek elleni diszkriminációval néhány szimfonikus. „Reményeim szerint a megyei önkormányzat nem lesz kénytelen beleszólni semmibe, ami a filharmóniánál történik. Hiszek benne, hogy Tódor Albert a csend és a nyugalom korszakát hozza el” – fogalmazott az alelnök. Bár anyagi segítséget nem tudott ígérni, azt mondta, szeretné, ha a jubileumi évad még jobb és színvonalasabb lenne, mint az eddigiek.
Bölcsességet kívánt az új igazgatónak Gavrucza Tibor református lelkipásztor, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke. A lelkész elmondta, Sarkady jó menedzser volt, de ahhoz, hogy a filharmóniánál forrongó indulatokat megfelelően kezelje az intézmény vezetője, Salamon királyhoz hasonló bölcsességre van szüksége. Mivel pedig ennek az istenhit az alapja, Gavrucza egy bibliával is megajándékozta a kinevezett igazgatót, aki megígérte, gyakran forgatja majd.
A tiszteletes fontosnak tartotta elmondani, hogy a megyei tanács RMDSZ-frakciójának több tagja épp a szlovákiai, dunaszerdahelyi nagygyűlésen vesz részt. Hozzátette: a bihari önkormányzat épp legutóbbi ülésén szavazta meg egy cseh és szlovák kultúrház alapítását a megyében. „Legyen Bihar a tolerancia megyéje” – mondta a tanácsos.
„Itt nem lesz kisebbség és többség, csak jobb és kevésbé jó dolgozók” – szögezte le Tódor Albert. Az igazgató elmondta, azt szeretné, ha a Nagyváradi Állami Filharmónia emblematikus kulturális intézménnyé válna, olyanná, ahol értelmiségiek dolgoznak nyugalomban.
Megemlítette: évfordulónak nevezhető az is, hogy a szimfonikus zenekar idén épp negyven éve dolgozik énekkarral, bár az elején ennek státusa nem volt hivatalos, az intézményben csak a kilencvenes években alakult hivatásos énekkar.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.