A Székelyföld kulturális havilap immár 27. alkalommal fogja átadni ünnepélyes keretek között az elismeréseit
Fotó: Székelyföld folyóirat
A székelység szempontjából is fontos, Az örök székely című regénnyel jelentkezett a kolozsvári születésű, Magyarországon élő Magyary Ágnes, ezért idén az elismerés történetében az első nőként kapja meg a Székelyföld kulturális havilap Székely Bicskarend-díját. Az október 11-én átadandó díjakról Zsidó Ferenc írót, a folyóirat főszerkesztőjét, arról, hogy miként fogadja az elismerést, Magyary Ágnest kérdeztük.
2024. október 09., 19:022024. október 09., 19:02
2024. október 09., 19:152024. október 09., 19:15
Október 11-én adja át a idei díjait Csíkszeredában a Székelyföld kulturális havilap szerkesztősége. Az immár 27 éve megjelenő folyóirat főszerkesztőjét, Zsidó Ferenc írót, kritikust többek közt arról kérdeztük, mi a fő mozgatórugója annak, hogy a Székelyföld szerkesztősége fontosnak tartja kitüntetni évről-évre a lap hasábjain publikáló szerzőket. „Huszonhetedik alkalommal adjuk át a Székelyföld-díjakat, ez is jelzi azt a következetesen felvállalt koncepciót, hogy gesztusértékkel jutalmazzuk azokat a szerzőket, akik szorosabban kötődnek a laphoz, akik az elmúlt években, kiemelten a legutóbbiban is nívós írásokat közöltek nálunk” – mondta el a főszerkesztő.
Magyary Ágnes Az örök székely című regényéért kapja meg a Székely Bicskarend-díjat a folyóirat szerkesztőségétől
Fotó: Magyary Ágnes archívuma
Idén a Székely Bicskarend-díj odaítélése eltér a hagyományostól, ugyanis nem férfiszerző, hanem Magyary Ágnes kolozsvári születésű, Magyarországon élő és alkotó prózaírónak ítélte oda a szerkesztőség. Zsidó Ferenctől megkérdeztük, miért esett Magyary Ágnesre a választásuk, illetve a többi díjazott esetében is fejtse ki az indoklást.
(Az örök székely, Magvető Kiadó, 2024.) jelentkezett, ami abszolút indokolttá tette, hogy ő kapja idén ezt a díjat” – fejtette ki Zsidó Ferenc. Magyary Ágnes megkeresésünkre azt mondta, nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Az örök székely című regényével első nőként kaphatja meg a Bicskarend-díjat a Székelyföld irodalmi laptól.
Zsidó Ferenc, a Székelyföld kulturális havilap főszerkesztője
Fotó: Székelyföld folyóirat
„A regényem egyik fontos helyszíne Székelydálya, ahol gyerekkoromban sok nyarat töltöttem kolozsvári kislányként a nagymamámnál, és bár már Budapesten élek sok évtizede,
Zsidó Ferenc arról is beszélt, hogy ami a Székelyföld-díjasokat illeti: idén Kristó Tibor csíkszeredai költő öregkori lírai „másodvirágzását” és Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi történész életművét ismerik el.
Fotó: Székelyföld folyóirat
A folyóirat elismeréseit az utóbbi években-évtizedekben erdélyi és magyarországi szerzők is kapták már. Zsidó Ferencet arra kértük, hogy készítsen kis statisztikát „madártávlatból”, milyen arányban kapták erdélyiek/székelyföldiek és milyen arányban magyarországiak. Arra is kértük, mondja el, mik a szerkesztőség fő szempontjai a díj odaítélésekor. „Évente két Székelyföld-díjat adunk át, ezenkívül egy Bicskarend-díjat és egy Szabó Gyula-emlékdíjat. Az egyik Székelyföld-díj mindig irodalmi, a másikkal – vetésforgóban – néprajzosok, illetve történészek munkásságát ismerjük el. A Székelyföld-díjasok nagyobb része erdélyi/székelyföldi, ez az a díj, amellyel elsődlegesen szűkebb pátriánk szerzőit jutalmaztuk/jutalmazzuk” – fejtette ki Zsidó Ferenc.
„Nem tudom mindet felsorolni, a teljes lista a szerkesztőség falán van, érdemes ellátogatni hozzánk, megtekinteni. De magyarországi szerző is van köztük is, elég, ha csak Halász Péter néprajzkutatót, Láng Gusztáv erdélyi származású, Magyarországon élő irodalomtörténészt, vagy Romsics Ignác történészt említem. Ezzel szemben a Székely Bicskarend-díjat – amelyet 2004 óta adunk át – kimondottan nem erdélyi, hanem elsősorban magyarországi szerzők kaphatják meg, olyanok, akik számos szállal kötődnek a Székelyföldhöz. A laphoz és a régióhoz is. A díjazottakat ezzel a gesztussal egy kicsit tiszteletbeli székelyekké avatjuk” – fejtette ki a főszerkesztő. Mint mondta, a teljes listát itt sem sorolná, de Buda Ferenctől Háy Jánoson át Darvasi Lászlóig sokan megkapták már, és amint tudja, boldog tulajdonosai most is bicskájuknak.
Fotó: Székelyföld folyóirat
Olyan – jellemzően székelyföldi – szárnypróbálgató tehetségeket próbálunk „felfedezni” és e díj által megerősíteni, akikben látjuk a potenciált a folytatásra. Idén Horváth Szekeres István csíkszeredai prózaíró a kiszemeltünk” – mondta el Zsidó Ferenc.
A Székelyföld folyóirat megalakulásának 25. évfordulóját ünneplik október 21-én, pénteken a csíkszeredai szerkesztőségben. A rendezvényen bemutatják a jubileumi lapszámot, plakátkiállítás nyílik és átadják a Székelyföld-díjakat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!