Fotó: Boda Gergely
2007. december 18., 00:002007. december 18., 00:00
A hangulatos esten Gálfalvi György szerkesztõségi kollégái, barátai és a folyóirat olvasói vettek részt. KAF gyerekkoráról, ifjúságáról, pályaválasztásáról szóló kérdésére a díszvendég elmondta: bár itt született és itt is nõtt fel eseménydús, ingergazdag környezetben, a gyerekkor Marosvásárhelyét mégsem szerette, idegennek érezte magát a városban. Iskolás korában, 15 évesen pályázatot nyert egy elbeszélõ költeményével, és a díj egyféle ösztönzés volt a további, pályaválasztással kapcsolatos kérdésekre is. Kolozsváron 1960-ban felvételizett a magyar szakra, százharminc társával együtt, akik a meghirdetett negyven helyre jelentkeztek. A 9,33-as jeggyel honorált próbálkozás meghozta a várt eredményt: nagyszerû tanárok és évfolyamtársak közt teltek Gálfalvi György egyetemi évei, amelyben meghatározó szerep jutott az irodalommal foglalkozó Gaál Gábor Körnek. „Emberarcú világot kerestünk, az õszinte, egyenes beszédet becsültük egymásban és ezt vártuk az irodalomtól is, kissé túlbecsülve annak világformáló szerepét\" – idézte a 60-as évek elején átélt egyetemi élményeit az ünnepelt. Az egyetem után Gálfalvi György elõbb az Ifjúmunkás riportere és szerkesztõje volt, majd 1970-tõl az Igaz Szó kritikai rovatának szerkesztõje, 1989-tõl a Látó szerkesztõje, 1991-tõl fõszerkesztõ-helyettese és 2005-tõl fõszerkesztõje. Az esten szívesen beszélt az elmúlt az években átélt élményekrõl, legrosszabb és legjobb pillanatokról, az Ifjúmunkásnál eltöltött öt évrõl, majd az Igaz Szó szerkesztõi munkájáról, társakról, akikkel jó volt együtt dolgozni, kellemetlenségekrõl, nehézségekrõl. Gálfalvi elsõ, Szülõföldön, világszélen címû riportkötete 1974-ben jelent meg, ezt követte a Marad a láz? címû interjúkötet 1977-ben, majd 1989-ben a Találkozásaink címû, íróportrékat soroló kötete. 2000-ben adták ki a naplójegyzeteit tartalmazó Egy áruló monológja címû könyvét. Õ kezdeményezte a 90-es években a Látó Irodalmi Színpad rendezvénysorozatot, ahol a hazaiak mellett az egyetemes magyar irodalom jeles magyarországi és Nyugaton élõ képviselõit láthatta vendégül az olvasóközönség. Az évek során a vásárhelyiek többek közt Szabó Magdát, Závada Pált, Gulyás Miklóst, Esterházy Pétert, Parti Nagy Lajost, Bodor Ádámot, Lázár Ervint, Faludy Györgyöt, Kányádi Sándort, Jókai Annát, Gál Sándort, Tolnai Ottót, Grendel Lajost köszönthették körükben. Ugyancsak a Látó-est irodalmi sorozathoz kapcsolódik a folyóirat Nívódíjának megalapítása is, amelyet a lapban megjelent legjobb írások szerzõinek adnak át minden év januárjában.
Nyugdíjas éveit az írásnak szeretné szentelni Gálfalvi György, aki arra készül, hogy megírja mindazt, amire szerkesztõi, illetve fõszerkesztõi teendõi mellett korábban nem jutott ideje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Több száz film, köztük több mint egy tucat magyar alkotás volt látható az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, filmforgatásról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.