2010. április 16., 14:472010. április 16., 14:47
Popper Péter, akinek fő kutatási területe a pszichoterápia, a társadalmi beilleszkedési zavarok és a valláspszichológia volt, Budapesten született 1933. november 19-én. Egyetemi tanulmányait az ELTÉ-n és a Lenin Intézetben végezte.
1957-60 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadójaként, majd 1958-60 között a Fiatalkorúak Átmeneti Nevelőintézetének pszichológusaként dolgozott. 1960-tól 1963-ig az ELTE Jogtudományi Karán büntetőjogi tanszékén aspiráns volt. 1963-67 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. Sz. Gyermekklinika pszichológiai osztályának tudományos munkatársa, 1967-80 között főmunkatársa volt.
1980-1992 között a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SOTE) dolgozott, ő vezette az orvospszichológiai oktatási csoportot, dolgozott klinikai gyermekpszichológusként, majd pszichoterapeutaként. 1980 és 1984 között a SOTE docense, 1984-től 1992-ig egyetemi tanára volt.
Popper Péter 1974-90 között a Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője volt. Tagja volt az MTA Pszichológiai Bizottságának, valamint az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága pszichológiai szakbizottságának. 1989-91 között a Népjóléti Minisztérium Klinikai Pszichológiai Kollégiumának elnöke volt. Amikor 1992-ben nyugdíjba vonult, lemondott minden hazai közéleti funkciójáról.
1992-94 között az izraeli Bar-Ilan Egyetem vendégprofesszora volt. 1994-ben tért haza, és 1996-ig a miniszterelnök személyes tanácsadója volt. Az ELTE-n, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Rabbiképzőben és a MÚOSZ Újságíró Iskoláján tanított. 1986-1994 között a Nemzetközi Alkalmazott Pszichológiai Társaság Végrehajtó Bizottsági tagja volt.
A pszichológiai tudományok kandidátusa tudományos fokozatot 1969-ben szerezte meg. 2006-ban Demény Pál-emlékéremmel tüntették ki.
Utolsó előtti könyve, a Hordaléktalajon című kötet tavalyi bemutatásakor Popper Péter felidézte, hogy eredetileg szépírónak indult, de 48 éves koráig eltiltotta magát a publikálástól, és csak az asztalfióknak dolgozott. Az egyetem után Pető András mozgásterapeuta mellett dolgozott asszisztensként.
A Hordaléktalajon című kötetet, amelybe verseket, színdarabokat, novellákat és naplójegyzeteket gyűjtött össze az elmúlt évtizedekből, Popper Péter szerint az a felismerés hozta létre, hogy rádöbbent: pszichológiai karrierjének a csúcsára ért. „Észrevettem, hogy jó pszichológus vagyok, de jobb már nem leszek. Kerestem, hol lehetne tovább lépni, még egy kis pluszt kicsikarni magamból. Elkezdtem ambícióval írni” – mesélte az író. Az általa írt számos szakkönyv ellenére úgy érezte, a „pszichológia tolvajnyelvén” bizonyos témákról nem lehet beszélni - ezért fordult a szépirodalom felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok