2009. március 31., 09:102009. március 31., 09:10
Jarre 1924-ben született Lyonban. Zenei elhivatottságára akkor ébredt rá, amikor meghallgatta Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiáját Leopold Stokowski vezényletével. Ütőhangszeres tanulmányai után 1946-ban duót alakított a kortárs zene nagy alakjával, Pierre Boulezzel, Madelaine Renaud és Jean-Louis Barrault párizsi színházához szerződtek. Az ütősök később mindig nagy szerepet kaptak filmzenéiben.
Öt évvel később Jean Vilar kérte fel Jarre-t, hogy komponáljon zenét az avignoni fesztiválon bemutatásra kerülő Homburg hercege című Kleist-darabhoz, amelynek főszerepeit Gérard Philipe és Jeanne Moreau játszották. Később balettzenéket is szerzett a párizsi opera számára, köztük A párizsi Notre-Dame-ot. 1952-ben kezdte filmzeneszerzői pályafutását egy rövidfilmmel, és összesen 164 filmhez komponált zenét a legkülönbözőbb műfajokban.
Több háborús filmet kísérnek szerzeményei (A leghosszabb nap, Két nap az élet, Jákob lajtorjája), dolgozott Hitchcockkal (Topáz), Viscontival (Az istenek alkonya), Paul Newmannel (A gammasugarak hatása a százszorszépekre), Zeffirellivel (Názáreti Jézus), Volker Schlöndorffal (A bádogdob). Hozzájárult Peter Weir két kitűnő filmjének, a Szemtanúnak és a Holt költők társaságának sikeréhez, de az ő zenehangjai borzongattak a Ghostban is.
Már diákként érdeklődött az új technológia iránt, és bejárt Joseph Martenot, az elektronikus billentyűzet (a szintetizátor elődje) feltalálójának óráira. Ez jól jött 1982-ben, amikor megalkotta az első teljesen elektronikus filmzenét (A veszélyes élet éve). Fia, a világhírű zenész, Jean-Michel Jarre követte nyomát e téren. 2001-ben öt évtized után visszavonult a svájci Alpokban lévő házába. Utoljára februárban jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor életművéért Aranymedvével tüntették ki a berlini filmfesztiválon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok