Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Életének nyolcvanadik évében elhunyt Ferenczy Csongor színművész – közölte a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége.
2019. április 25., 12:352019. április 25., 12:35
2019. április 25., 12:492019. április 25., 12:49
Ferenczy Csongor Szászrégenben született 1939. november 12-én. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben 1962-ben szerzett oklevelet. Pályakezdése a Temesvári Állami Magyar Színházhoz kötődik, majd a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színháznál töltött négy évadot. 1972-től 1980-ig a Marosvásárhelyi Állami/Nemzeti Színház színművésze volt. 1980-ban Magyarországra költözött, ahol a budapesti Várszínházban, a Nemzeti Színházban és a Veszprémi Petőfi Színházban lépett fel, számos filmben, tévéjátékban játszott, versfelvételeket készített.
A marosvásárhelyi színpadon – többek között – olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Bartholomé Atya – Mihail Bulgakov: Képmutatók cselszövése (rendező: Dan Micu), Biky, költő - Barta Lajos: Szerelem (rendező: Harag György), Bebe - Aurel Baranga: Szicíliai védelem (rendező: Hunyadi András), Ádám - Mihály főangyal - Catullus - Udvaronc - A márki - Platon - Madách Imre: Az ember tragédiája (rendező: Harag György), Tuzenbach - A. P. Csehov: A három nővér (rendező: Anatol Constantin), Színész - Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (rendező: Kincses Elemér), Posa márki, máltai lovag - Friedrich Schiller: Don Carlos (rendező: Kincses Elemér), valamint Popriscsin - N.V. Gogol: Az őrült naplója című monodrámában (művészeti tanácsadó: Hunyadi András).
Színes alakításai, árnyalt szerepformálása, derűs egyénisége és nem utolsó sorban jó humora révén egyszerre vált a színpadi szakma elismert egyéniségévé és a közönség kedvencévé.
Mesterségem nem több és nem kevesebb, mint bármely más emberi tevékenység. Lehet jól, vagy rosszul végezni. Abban, hogy művészetté váljék, sok egyéb mellett nem utolsósorban éles szemű, bátor, hozzáértő bírálatra van szükség. Olyanra, amely nem krónikája, hanem szakavatott továbbképző pedagógiája a színházi életnek” – idézte a társulat Ferenczy Csongornak az Igaz Szó című lapban 1968 áprilisában megjelent nyilatkozatát.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!