Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Életének nyolcvanadik évében elhunyt Ferenczy Csongor színművész – közölte a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége.
2019. április 25., 12:352019. április 25., 12:35
2019. április 25., 12:492019. április 25., 12:49
Ferenczy Csongor Szászrégenben született 1939. november 12-én. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben 1962-ben szerzett oklevelet. Pályakezdése a Temesvári Állami Magyar Színházhoz kötődik, majd a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színháznál töltött négy évadot. 1972-től 1980-ig a Marosvásárhelyi Állami/Nemzeti Színház színművésze volt. 1980-ban Magyarországra költözött, ahol a budapesti Várszínházban, a Nemzeti Színházban és a Veszprémi Petőfi Színházban lépett fel, számos filmben, tévéjátékban játszott, versfelvételeket készített.
A marosvásárhelyi színpadon – többek között – olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Bartholomé Atya – Mihail Bulgakov: Képmutatók cselszövése (rendező: Dan Micu), Biky, költő - Barta Lajos: Szerelem (rendező: Harag György), Bebe - Aurel Baranga: Szicíliai védelem (rendező: Hunyadi András), Ádám - Mihály főangyal - Catullus - Udvaronc - A márki - Platon - Madách Imre: Az ember tragédiája (rendező: Harag György), Tuzenbach - A. P. Csehov: A három nővér (rendező: Anatol Constantin), Színész - Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (rendező: Kincses Elemér), Posa márki, máltai lovag - Friedrich Schiller: Don Carlos (rendező: Kincses Elemér), valamint Popriscsin - N.V. Gogol: Az őrült naplója című monodrámában (művészeti tanácsadó: Hunyadi András).
Színes alakításai, árnyalt szerepformálása, derűs egyénisége és nem utolsó sorban jó humora révén egyszerre vált a színpadi szakma elismert egyéniségévé és a közönség kedvencévé.
Mesterségem nem több és nem kevesebb, mint bármely más emberi tevékenység. Lehet jól, vagy rosszul végezni. Abban, hogy művészetté váljék, sok egyéb mellett nem utolsósorban éles szemű, bátor, hozzáértő bírálatra van szükség. Olyanra, amely nem krónikája, hanem szakavatott továbbképző pedagógiája a színházi életnek” – idézte a társulat Ferenczy Csongornak az Igaz Szó című lapban 1968 áprilisában megjelent nyilatkozatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!