Vremir Mátyás halála nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudományos közösség számára is nagy veszteség
Elhunyt Vremir Mátyás paleontológus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkatársa – adta hírül vasárnap az EME, amely szerint a szervezet kutatóintézete gróf Mikó Imre-emléklappal kitüntetett munkatársának július 24-én bekövetkezett halála nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudományos közösség számára is nagy veszteség.
2020. július 26., 19:002020. július 26., 19:00
2020. július 26., 19:022020. július 26., 19:02
Az 1970. november 13-án született Vremir Mátyás a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Karán végezte egyetemi tanulmányait, 1999-ben diplomázott geológus mérnökként. Ugyanitt folytatta magiszteri tanulmányait is, alkalmazott paleontológia és paleoökológia szakon szerzett mesteri fokozatot 2001-ben. 1999-ben gyakornokként kezdett el oktatni a BBTE Biológia-Geológia Kar Geológia-Paleontológia tanszékének magyar szakán, 2005-ig.
2005−2010 között olaj- és gázkutató geológus mérnökként dolgozott előbb az angol International Logging Inc., majd az amerikai Wheatherford olajkutató cégeknek, főként Közép-Afrikában. 2010-től az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyéni kutatójaként vezetett geológiai, rétegtani és őslénytani kutatásokat az Erdélyi-medence dél-nyugati régiójában. Ugyanakkor őslénytani feltárást vezetett a bajorországi Solnhof-medence aktív kőbányák által veszélyeztetett lelőhelyein, illetve számos mentőásatást vezetett a Krím félsziget magashegységeiben.
Kutatásainak eredményeit több mint 100 publikációban tette közzé, rangos nemzetközi lapokban is (PNAS, AMNH Science, Cretaceous Research, Quaternary Research, Naturwissenschaften stb.). Együttműködött a Bukaresti Egyetem Geológia és Geofizika Karának Paleontológia Tanszékével, a szászsebesi Ioan Raica Múzeummal, az Amerikai Természettudományi Múzeum Őslénytárával, a Floridai Egyetemmel, valamint az Edinburgh-i Egyetem, a Southamptoni Egyetem, a Bristoli Egyetem, a Karlsruhei Múzeum, a Müncheni Állami Gyűjtemény, a Tübingeni Egyetem, a Francia Tudományos Kutatóközpont, a Szimferopoli Egyetem, a patagóniai Rio Negro-i Egyetem, a brazil Rio de Janeiro-i Egyetem, a Kínai Tudományos Akadémia Őslénytani Intézetének stb. több kutatójával. 2017-ben meghívott plenáris előadó volt A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 16. fórumán.
Az EME emlékeztet, hogy Vremir Mátyás felfedezései közül a legismertebb a zömök sárkány, azaz tudományos nevén Balaur bondoc (http://www.balaurbondoc.ro/balaur_hu.html) és az Eurazhdarcho langendorfensis. Tudományos újdonsággal bíró, világraszóló leleteit nemes nagylelkűséggel az EME gyűjteményeinek gyarapítására ajánlotta fel és általuk egy új paleontológiai gyűjtemény létrehozását ösztönözte. „Fontosnak tartom, hogy az EME őrizhesse és kezelhesse ezeket a rendkívüli leleteket, amelyek egyúttal megfelelő »magot« képezhetnének az EME egykor híres kőzet-, ásvány- és őslénygyűjteményének újbóli megalapozásához” – írta az adományozó Vremir Mátyás szándéknyilatkozatában.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!