Simona Neumann számára véget ért a temesvári küldetés
Fotó: Simona L. Neumann/Facebook
Lemondott tisztségéről Simona Neumann, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület ügyvezetője – közölte az Agerpres közszolgálati hírügynökség.
2021. december 27., 22:212021. december 27., 22:21
2021. december 27., 22:242021. december 27., 22:24
A Bánság fővárosa eredetileg 2021-re nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, ám a koronavírus-járvány miatt az Európai Tanács hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra halasszák a rendezvénysorozatot. Simona Neumann lemondólevelében arról ír, hogy személyesen hozta meg a döntését, miután azt érezte, hogy összeomlott benne az a motiváció, mely a pályázat kidolgozásakor és a projekt menedzselése során vezette.
Azt is hozzátette, hogy lemondásával utat kíván nyitni a politikai, közigazgatási döntéshozóknak, hogy a kulturális fővárosi projekt rájuk háruló feladataira összpontosítsanak. A kulturális fővárosi projektet koordináló egyesület vezetése évek óta a bírálatok középpontjában állt. Az egyesületet elhagyták a legismertebb kulturális személyiségek az elhibázottnak tartott menedzsment miatt.
Nicolae Robu, Temesvár korábbi polgármestere 2020-ban kiiktatta az egyesületet a kulturális főváros projektjeinek a finanszírozásából, és közvetlenül nyújtott támogatást a kulturális fővárosi projekt egyes programjainak az előkészítésére. A 2020 őszén temesvári polgármesterré választott Dominic Fritz folytatta hivatali elődjének gyakorlatát.
Ez év júniusában Temesvár polgármestere, a Temes megyei önkormányzat elnöke és a kulturális miniszter közös levélben közölte a kulturális fővárosi cím brüsszeli illetékeseivel, hogy az egyesület vezetése már nem élvezi a bizalmukat. A levélben kételyeiket fejezték ki, hogy az egyesület vezetése képes a kulturális programok megszervezésére.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!