2009. február 02., 00:192009. február 02., 00:19
Hat alkalmazott munkájára nem tartanak igényt február 1-jétől a nagyváradi TVS kábeltelevíziónál, ám a vezetőség csak január 29-én hozta az érintettek tudomására, hogy más munkahely után nézhetnek. „Ennyire megalázva még sosem éreztem magam. Nem az a tény zavar, hogy nem tartanak igényt a munkámra, hanem a mód, ahogyan ezt közölték” – panaszolta Papp Renáta szerkesztő. Elmondása szerint Oana Mudurától, a TVS főszerkesztőjétől decemberi kinevezése óta többször is érdeklődtek a munkatársak arról, hogy várhatóak-e személyi változások, ám ő következetesen tagadta ezt, mondván, senkinek sem kell aggódnia a munkahelyéért. Ennek ellenére a csütörtöki gyűlésen, előzetes bejelentés nélkül egyes munkatársak elé új munkaszerződés megkötéséhez szükséges iratokat tettek, míg másokat arra szólítottak fel, hogy nyújtsák be a felmondásukat.
A felmondást senki sem írta alá – tájékoztatott Cseresznyés Zoltán műszaki igazgató, aki Fejér Iván marketingigazgatóval együtt szintén az elbocsátottak között van.
A napi híradók mellett a TVS heti három alkalommal sugároz félórás magyar nyelvű műsort, de az elbocsátások következtében egyetlen magyar szerkesztő, Szomoru Edina maradt a televíziónál. A leépítésnek nincs etnikai vonzata, hiszen a román műsorok szerkesztőségét is érinti. „Az átszervezést az új, március 1-jétől hatályba lépő műsorszerkezet indokolja, de erről egyelőre korai lenne részleteket elárulnom, majd február végén” – ígérte Oana Mudura.
A TVS váradi stúdiója a Fast Promo kft. tulajdonából ősszel a Net Level kft. és a TVS Oradea kft. tulajdonába került. A stúdió korábban Teszári Zoltán, a leggazdagabb erdélyi magyarnak tartott üzletember cégcsoportjához tartozott, bár formálisan nem az ő tulajdonában volt. Oana Mudura nem volt hajlandó elárulni, ki a stúdió új tulajdonosa, arra hivatkozott, hogy az ragaszkodik névtelenségének megőrzéséhez. A TVS munkatársai úgy sejtik, hogy az adásvétel csupán formális volt, és a stúdiót továbbra is Teszári Zoltán ellenőrzi.
Elsőként Florin Ardelean főszerkesztőt bocsátották el még decemberben, és Cseresznyés Zoltán elmondása szerint a TVS-nél uralkodó állapotok miatt a stúdió négy olyan munkatársa is távozásra készül, akinek nem mondtak fel.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.