2009. május 18., 10:532009. május 18., 10:53
Az Amikor fordul az ezred címmel az Ulpius-ház Köyvkiadónál napvilágot látott beszélgetőkönyv és dokumentumgyűjtemény a szövegek és beszélgetések által Szőcs Géza politikai, közéleti munkásságának nyolc fontosabb momentumát járja körül a nyolcvanas évektől napjainkig.
Bár a hazai könyvesboltokban még nem kapható, az erdélyi érdeklődők is megismerhették a kiadványt, ugyanis szombaton az Árkosi Művelődési Központban Bogdán László költő, író beszélgetett a könyv szerzőivel. Bogdán szerint sok anekdotának tűnő részlet van a kötetben, amely mégis dokumentálja a kilencvenes évek Romániájának bornírtságát és Szőcs Géza politikusi esztendőit.
„Ez a kötet nem egyértelműen rólam szól, hanem egy korszakról. A könyv ráadásul nem is teljes: nem térképez föl senkit és semmit, inkább amolyan palimpszeszt-jelenségként érdemes vizsgálni, hiszen annyi minden tevődik egymásra szövegben, képben, motívumban és üzenetben” – mondta Szőcs, akinek a költői, publicisztikai, irodalomszervezői, kiadói és lapkiadói munkásságáról is vaskos köteteket lehetne összeállítani. Mint kiderült, a szerzők tervezik is egy ilyen sorozat megírását.
Bogdán kérdésére, hogy Farkas Wellmann Endrét miért kezdte el érdekelni Szőcs Géza, kiderült, hogy a szerző először gyermekkorában egy Székelyudvarhely melletti faluban, petróleumlámpa-fénynél olvasott kéziratok kapcsán találkozott Szőcs Géza nevével, középiskolás korában a Sirálybőr cipő című kötet volt rá hatással, majd 1993-ban személyesen is megismerkedtek. Farkas Wellmann egyetemi diplomadolgozatát Szőcs munkáiból írta – ez az irodalmi, költészeti tárgyú tanulmány a téma többszöri szűkítése után végül két vers alapján íródott.
Magiszteri diplomadolgozatában viszont már Szőcs politikusi munkásságát vizsgálja a szerző, mert mint mondta, korábban néhány politikai vers kapcsán kezdtek beszélgetni a szövegek kontextusáról, és ezek hatására fogott hozzá a dokumentumok gyűjtéséhez. Mint kiderült, a kötet anyaga közel öt év alatt állt össze, és már csak azért is jelentős, mert a dokumentumok egy része ma már egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen hozzáférhető.
Szőcs Géza elmondta, időnként nosztalgiával gondol a nyolcvanas évekre, mint mondta, az a szolidaritás, szövetség és testvériségélmény hiányzik, amellyel akkoriban az emberek megélték a dolgokat, a házkutatások bohózati helyzetei pedig ma már szórakoztató anekdoták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok