2009. január 16., 10:502009. január 16., 10:50
A kötelező karbantartási, valamint műszaki-technikai fejlesztési munkák miatt az év elején ideiglenesen bezárt debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM) csütörtöktől két új kiállítással várja ismét a látogatókat: Return címmel az Antal–Lusztig-gyűjtemény Pécsről visszakerült kollekcióját, Egy életmű keresztmetszete: Nagy István címmel pedig a székelyföldi születésű festőzseni közel nyolcvan, szintén az Antal–Lusztig-gyűjteményben lévő alkotását láthatja a közönség. A csíkmindszenti születésű Nagy Istvánt a magyar realista festészet egyik legegyénibb képviselőjeként tartják számon, művészete egyszerre archaikus és modern, a 20. századi művészet olyan nagyságaival rokonítható, mint Braque és Klee. A művész életművét az 1973-as marosvásárhelyi centenáriumi tárlat óta a MODEM kiállítása mutatja be a legátfogóbban.
| „Nem tudok róla semmit. Itt állok képei között. Ámulok. Olajfestmény sehol, csak szén és krétarajz. A piros, melyet annyira szeretek és a vad sárga hiányzik. De az arcok foglalkoztatnak, lekötnek, izgatnak. Ezek az arcok, melyek lidércnyomásként térnek vissza. Parasztok, kik kóchajat, szöszbajuszt viselnek, […] pisze-pösze kislányok, bekötött fővel, botos cigány, egyiptomi tekintettel bámulva a semmibe, […] nénikék, göröngyös valóságukban, fogatlan szájuk beomlott boltozatával. […] Aztán ami közöttük lelhető, présház, utcarészlet, tanya, domb, lapály minden ugyanez egyéni varázs bűvöletében. Térjünk vissza a természethez? Dehogyis, minek itt vagyunk, benne, fölötte, alatta. Semmi cukor és semmi ecet. Semmi tüntetés jobbra vagy balra. Csak annak az ígérete, ami érzékelhető, csak annak a víziója, ami látható mindörökre. Feketével, fehérrel, falu utcája, házikó és fák, a fekete-fehér ijesztő egyszerűségében…” Kosztolányi méltatása Nagy István 1923-as gyűjteményes kiállítását követően jelent meg a Nyugat 16. évfolyamának 21. számában. |
Nagy István 1873-ban született, Csíkszeredában a gazdasági népiskola diákja volt, tanítóképzőt végzett Kolozsváron, majd az alföldi Homokmégyen tanított. Az ottani iskolában állította ki szénrajzait, tehetségét Keleti Gusztáv fedezte fel, így került a budapesti Mintarajziskolába. Később Münchenben és Párizsban tanult, majd nyolc hónapig tanulmányúton járt Itáliában.
Nem tartott fenn állandó műtermet, hanem a csíki hegyekben kóborolva alkotott. Témája a szülőföld, a hazai táj és az ott élő emberek belső feszültségektől sem mentes, balladai sűrűségű világa. Művészete a konstruktivizmus és az expresszionizmus stílussajátosságaival rokon, formanyelvére viszont leginkább az erdélyi népművészet hatott. „Egy életen át kerestem ezt a lényeget. A témában a lelket. Fák, házak, virágok, emberarcok bonyolult összevisszaságában azt, ami a felület alatt vibrál. A belső hűséget” – írja vallomásaiban a művész.
Az első világháború idején Nagy a 122. székely gyalogezred hadifestője volt. A galíciai és olasz fronton készült katonaportréit 1916-ban állította ki. 1920-tól a Nagyalföldön festett, először Szentesen Koszta Józseffel együtt, majd Kecskeméten és Baján. Munkásságának javarésze szénrajzokból és pasztellképekből áll, az olajfestéssel az 1920-as évek közepére szinte teljesen felhagyott. Nagyszabású gyűjteményes kiállítása 1923-ban általános elismerést váltott ki. Kosztolányi Dezső és Lyka Károly is lelkesedéssel fogadta alkotásait, Surányi Miklós pedig regényt írt róla. 1933-ban végleg letelepedett Baján feleségével és fiával. Az 1937-ben elhunyt festőművésznek több mint 4000 művét tartják számon, ezek többsége Romániában, Szerbiában és Magyarországon található, számos képe magángyűjteményekben van. Az Antal–Lusztig-gyűjte-mény közel száz Nagy István-alkotása közül a katonarajzai és az édesanyja portréja, valamint visszafogott színezésű, enigmatikus tájképei a legjelentősebbek.
A csütörtökön megnyílt debreceni kiállítás május 3-áig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok