Nem lóg ki a sorból Az utolsó skót király című film sem, amelynek nyomán Forest Whitaker teljesítményét jutalmazták a legjobb férfiszínésznek járó Oscarral. A sztori a hivatalos műfaji megjelölés szerint történelmi dráma, ami annyiban tényleg igaz, hogy a hetvenes években hatalomra került ugandai diktátor, Idi Amin uralkodása alatt történt eseményeket mutatja be. Anynyiban azonban fikció, hogy a főszereplő, a diktátor személyes orvosává avanzsáló Dr. Nicholas Garrigan karaktere kitalált, a mű alapjául szolgáló regény szerzője, a brit Giles Foden képzeletének szülötte, akinek az a szerepe, hogy az ő szemszögéből, az ő kalandjain keresztül tárul a néző elé az Amin-éra valódi arca. A sztori ugyanis fokozatosan mutatja be, hogyan csap át a kezdeti forradalmi lelkesedés paranoiába, és az ebből következő véres tömegmészárlásba. A frissen végzett orvosként egy humanitárius segélyszervezet munkatársaként az országba érkező skót fiatalembert magával ragadja Amin közvetlen személyisége, az igazságos társadalom megvalósításáról szóló retorikája, és miután egy véletlen folytán személyesen is találkoznak, a mindkettejük által elnyomónak tekintett angolok iránti ellenszenv is közel hozza őket egymáshoz. Így Garrigant egy szép napon fölkérik, hogy legyen Amin orvosa. Bekerülve az ország felső tízezrébe Garrigan szinte burokban él, úgy végzi tevékenységét, luxuspartikra jár, diplomáciai tárgyalásokon helyettesíti az elnököt, akivel vakon megbíznak egymásban. Így aztán fogalma sincs arról, hogy közben hajtóvadászat zajlik a rendszer ellenfelei ellen, és százával, ezrével végzik ki mindazokat, akik nem hajlandóak behódolni. Mire azonban erre Garrigan is rájön, már túl késő, hisz ő maga is a rendszer egyik emblematikus figurájává vált. Amikor pedig megpróbál tenni valamit a diktátor megállítása érdekében, az ő élete is veszélybe kerül.
A film legnagyobb erőssége valóban Forest Whitaker alakítása, lebilincselően jeleníti meg a kedélyes idealistából véres kezű kényúrrá átlényegülő Idi Amin jellemének változásait. Ugyanakkor a sztori is mindvégig érdekes marad, ráadásul anélkül, hogy véres akciójelenetek sorakoznának egymás után benne. Ezért aztán Az utolsó skót királyt tényleg érdemes megnézni. Nem feltétlenül azért, hogy hiányos történelmi ismereteinket ebből pótoljuk, hanem egyszerűen azért, hogy végre egy jó filmet is lássunk.
B. L.
Az utolsó skót király (The Last King of Scotland). Angol történelmi filmdráma, 2006, 121 perc. Rendezte: Kevin Macdonald. Szereplők: Forest Whitaker, James McAvoy, Kerry Washington, Gillian Anderson. Értékelés az 1-5-ös skálán: 4.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.