2013. március 15., 08:202013. március 15., 08:20
Be sem fért minden érdeklődő a kolozsvári Német Kulturális Központ és a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem által közösen szervezett eseményre. A szervezők elmondták: a kiállítás egy hónapja alatt több kísérő rendezvényt, köztük egy műhelymunkát is szerveznek a tárlat termében, hogy a látogatók többször is visszatérjenek, ne csupán egyszeri alkalommal tekintsék meg a kiállítást.
Nyitásként Herta Müller stockholmi, a Nobel-díj átvételekor mondott beszédét vetítették le, majd Ernest Wichner, a Literaturhaus Berlin igazgatója, az írónő személyes ismerőse és Corina Bernic – a Müller-szövegek román fordítója – beszélgetése avatta be a nézőket a kulisszatitkokba. A beszélgetésen elhangzott: Herta Müller, mielőtt írásra adta volna a fejét, egy romániai sodronygyárban dolgozott fordítóként, ugyanis az egykori Kelet-Németországból (Német Demokratikus Köztársaság) is érkeztek alkatrészek, a hozzájuk tartozó használati utasításokat, technikai leírásokat kellett lefordítania.
Itt tapasztalhatta meg testközelből a kommunista rezsim embertelenségét is. Télen fűtetlen műhelycsarnokokban dolgoztak az emberek, az ablakok be voltak törve, az áramszolgáltatást órákra leállították. Amikor a titkosszolgálat be akarta szervezni besúgónak, Herta Müller egyenesen megmondta a szekus tisztnek: azért nem súg be, mert nem ilyen a természete. Ettől a pillanattól kezdve persze a rendszer ellenségének számított.
A sors iróniája, hogy amikor 1987-ben sikerült disszidálnia az akkori Nyugat-Németországba (Német Szövetségi Köztársaság), az ottani titkosszolgálat nézte őt kommunista kémnek. Szóba került Radu Tinu egykori temesvári titkosszolgálati főnök is, aki a mai napig büszke arra, hogy személyesen szerelte fel a lehallgató készülékeket Herta Müller egykori lakásában. Corina Bernic megjegyezte: Tinu ma is él és virul, igazgató az egyik temesvári gyárban.
A beszélgetés során ugyanakkor Müller irodalmi tevékenységét is részletesen bemutatták, videobejátszásokkal szemléltetve. A német írónő egyik nyilatkozatában arra a kérdésre, hogy egyfajta kulturális ellenállásnak tartja-e, hogy ő és több társa nem a kommunista rendszer szája íze szerint írt, határozottan kijelentette: nem! Hozzáfűzte: az, amit ők tettek, önkifejezés volt, nem ellenállás. A saját önbecsülésük mellett tartottak ki, nem a rendszerrel szemben fejtettek ki ellenállást. A tárlat április 4-éig, naponta 10 és 16 óra között látogatható.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.