Jó hírrel szolgált a Csíki Székely Múzeum mindazoknak, akiknek még nem volt idejük vagy alkalmuk meglátogatni a Csontváry Kosztka Tivadar műveit felvonultató kiállítást: a korábban tervezett augusztus 20-ai zárást szeptember 20-ára halasztották a képeket kölcsönző intézmények és magántulajdonosok közös beleegyezésével.
2016. augusztus 13., 16:202016. augusztus 13., 16:20
Azoknak, akik még nem jutottak el a csíkszeredai várban berendezett kiállításra, kedvcsinálóul, akik pedig már látták, azoknak emlékeztetőül bemutatjuk a művész második legnagyobb méretű, magyar tájat ábrázoló festményét, az 1902-ben készült Selmecbánya látképe című alkotást.
Selmecbánya az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa volt. A teljes panorámájában feltáruló város mellett a festmény egyik érdekessége, a Kálvária-hegy melletti kétcsúcsos Kisiblye, benne a hatalmas „E” betűt formázó irtással. Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett halála után ugyanis több helyen állítottak neki emléket Magyarországon. A kisiblyei völgy a magyar királyi erdészakadémia birtoka volt, így érthető, hogy Sissi halála után az erdészek ilyen különleges emléket alkottak a királyné tiszteletére. A 115 méter hosszú, 55 méter széles betű szárai is 15 méter erdőirtást képeztek. A hatalmas E betűt nem hagyták tarra vágva, vörösfenyővel ültették be, így ősszel szépen kirajzolódott az erdő ezen része.
Nem holmi mendemonda
Ez ma már nem látható, és hogy nem csupán mendemonda vagy Csontváry képzeletének játéka volt, bizonyítja egy 1916-ban kiadott, fotó alapján készült képeslap, valamint Tomasovszky Imre, m. kir. erdőakadémiai tanársegéd fennmaradt írása.
„Hazánk történelme gyászlapon jegyzi fel a mult év őszéről, hogy akkor ragadta el a mi felséges királynénkat a kegyetlen halál tőlünk... Gyászba borult erre a magyar nemzet... Az országos gyász a lehető legkülönfélébb alakban nyert kifejezést. A földmivelésügyi m. kir. minister úr, dr. Darányi Ignácz, ez alkalommal arra kérte lelkes felhívásában a nagyközönséget, hogy a dicsőült Erzsébet királyné Ö Felsége emlékének megörökítése czéljából »Erzsébet-ligeteket, parkokat« létesítsen; ültessen el hosszú életű fákat, s nevezze el azokat »Erzsébet királyné fái«-nak. Mennyire sietett a hazafias közönség e felhívásnak eleget tenni, bizonyítja a napilapoknak erről szóló s úgyszólván naponta megjelenő sok közleménye. A földmivelésügyi m. kir. minister úr e felhívásának egyik eredménye akadémiánknál az lett, hogy Vadas Jenő m. kir. erdőtanácsos s az »Erdőműveléstan« tanára – miként ez a csatolt képből kivehető – a kis-iblyei erdőrésznek egyik kimagasló, a Szécsi-tótól a Bethlenmagaslatig terjedő s Selmeczbánya várossal szemközt levő meredek hegyoldalán E betű alakjában ültettetett csemetéket” – olvasható a tanársegéd feljegyzésében.
„Rafináltan ritmizált, dekoratív kompozíció”
Csontváry festményéről a Csíki Székely Múzeumban jelenleg megtekinthető kiállítás kurátora, Bellák Gábor rámutat, Selmecbánya látképének különlegességét a teljesen egyforma színerejű zöld foltok különös alakzatokba rendeződő tömegei adják, valamint a város házai képeznek apróbb színes egységeket. „Az egész kép olyan, mintha kisebb-nagyobb színes foltok mozaikszerű összepréselt rendszere lenne. Ez a síkszerű, absztrakt hatású, rafináltan ritmizált, dekoratív kompozíció Csontváry első olyan alkotása, amelyen már a későbbi nagy tájképeinek szimmetrikus, panorámaszerű kompozíciós sémájával találkozunk” – fogalmazott Bellák Gábor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!