2009. március 30., 10:512009. március 30., 10:51
A fiatalok Szombathelyen találkoztak, Orwell 1984 című regényéről vitáztak, verseket elemeztek és tanultak, sőt irodalmi cinkosságuknak olyan időszaka is volt, hogy Annának naponta egy verset, Györgynek pedig egy novellát kellett írnia. Mindketten korán és egymástól függetlenül kezdtek irodalommal foglalkozni: Anna még kolozsvári gyermekévei alatt közel kétszáz verset írt, és György is már tizenhárom évesen író akart lenni – derült ki a házaspár első kolozsvári író-olvasó találkozóján, amelyet nemrégiben a Korunk folyóirat és a Kolozsvár Társaság szervezett. Szabó T. Anna 1998-ban publikálta első verseskötetét, majd a fény, az Elhagy és a rögzített mozgás következett – szövegei feltűnést keltettek szakmai berkekben és alkalmi versolvasók körében egyaránt.
A szerző bevallása szerint objektív költőnek készült, vizuális típus lévén a látás vált hangsúlyossá a szövegeiben. Mint mondta, úgy érezte, hogy az ő élete unalmas, ezért verseiben nem lehet helye a személyes vonatkozásoknak. Az Elhagy című kötete viszont az anya-gyermek kapcsolat megéléséből ihletődött.
„A szülés olyan elemi élmény volt, hogy úgy éreztem, hazudok, ha nem írom meg” – mesélte Szabó T. Mint kiderült, Dragomán György egyetemista korában titokban írt regényt, mert úgy érezte, ha bárkinek is elmondja, sosem fejezi be. 2003-ban A pusztítás könyve címmel jelent meg az első regénye, a szakma már akkor felfigyelt rá, a 2005-ös A fehér király viszont nemzetközi hírnevet is hozott: a regényt mára már több mint húsz nyelvre fordították le. „Nagy ajándék, amire az ember nem is lehet felkészülve, hiszen senki sem hinné, hogy egyszer benne lesz a fényképe a Times-ban” – mondta az író, amikor a siker megéléséről faggatták.
A szerzőpár kolozsvári estjét Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője moderálta, aki elárulta, hogy a találkozó egy rendezvénysorozat első alkalma, és hamarosan András Sándor költőt, irodalomtörténészt, majd Závada Pál írót ismerhetik meg az érdeklődők. A Korunk Akadémia keretében működő kreatív írásműhely tagjai fogalmazták meg igényüket, hogy „befutott”, sikeres szerzők munkamódszerét is szeretnék megismerni.
A kreatív írásműhelyben ugyanis a résztvevők egymás szövegeit elemezve vonnak le következtetéseket, a műhelymunka során nem a „nemírókból” lesznek írók, hanem a már írók válhatnak jobb írókká – összegezte a foglalkozás célját a főszerkesztő, aki egyben a műhely vezetője is. „Húzd ki az első bekezdést” – adta tovább a férjétől hallott jó tanácsot a pályakezdők kérésének eleget téve a prózaírással is foglalkozó Szabó T. Anna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok