Fotó: Krónika
2007. október 12., 00:002007. október 12., 00:00
„Önképzés, és egyben kísérlet is a társulat adottságainak kiaknázására” – vázolta a produkció egyik célját lapunk kérdésére Parászka Miklós rendező. A színház igazgatója elmondta, a Hegedűs a háztetőn közönségsikerén felbátorodva választották ezt a darabot, amely újabb kihívás elé állítja a társulatot. „Az előadás létrejöttének egyik sarkalatos pontja, hogy olyan színész áll a társulat rendelkezésére, mint a Don Quijotét alakító Fülöp Zoltán, aki személyiségében, színészi eszközeiben alkalmas a szerep eljátszására” – tette hozzá a rendező.
A musical kerettörténeteként Miguel de Cervantes a spanyol inkvizíció börtönében töltött időszaka szolgál. Maga a regényíró is szereplője a történetnek, aki a Búsképű Lovag bőrébe bújva alkalmi színtársulatot szervez a rabokból hűséges fegyverhordozója, Sancho Panza segítségével. „A történet egyszerre emberi és univerzális, aktualitását az eszmékben való töretlen hit adja” – mondta Parászka. Mivel egy zenekar költsége túllépné a bemutató anyagi keretét, az előadást rögzített zenei alappal játsszák. „Külön szakmai kihívás karmester hiányában a zenéhez adaptálódni, de a társulat nagyon ügyesen alkalmazkodott” – mondta a rendező, hozzátéve, a musical műfaja egyre népszerűbb a hazai színházak és a közönség körében.
A La Mancha lovagjában Don Quijotét, azaz Cervantest alakító Fülöp Zoltán mellett előadásonként változó szereposztásban, Sancho szerepében Kozma Attilát és Lung László-Zsoltot láthatja a közönség, Aldonzát Csíky Csengele és Szabó Enikő alakítja. További szerepekben Lőrincz András-Ernő, Nagy Sándor, Bartalis Gabriella, Zsigmond Éva-Beáta, Dálnoky Csilla, Bodea Tibor, Veress Albert, Giacomello Roberto, Benedek Ágnes, Fekete Bernadetta, Kosztándi Zsolt, Varga Sándor, Keresztes Szabolcs színművészeket láthatja a közönség. A musical dramaturgja Budaházi Attila, zenei vezető Manfrédi Annamária, a jelmeztervező Bíró Zsuzsa, a díszletet a jelmeztervező mellett Parászka Miklós jegyzi, a koreográfiát pedig Orza Călin.
Székely Zita
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.