2009. február 02., 00:222009. február 02., 00:22
Szabó András a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnáziumban érettségizett, Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen szerzett művészetpedagógiai képesítést, majd a hiperrealizmusból mint filozófiai és művészeti irányzatból doktorált. Eddig négy-öt egyéni tárlata volt, és több itthoni és külföldi csoportos kiállításon is részt vett. „Fehér műanyag lemezre viszem fel rajzaimat – ez csillogó felület. Feketére festem a lemezt, majd egy sablonkéssel felvésem a jelenetet, de a néző egy teljesen más dolgot is mögéjük képzelhet” – ismertette az ifjú művész az általa kifejlesztett technikát. Talán így lehetne legtalálóbban jellemezni munkáit: fekete-fehér szociofotók grafikában elbeszélve.
Ferenczy Botond Tamás képregények világát idéző munkái a pop arthoz és a street arthoz sorolhatók. A kolozsvári származású művész a képzőművészeti egyetem grafika szakán tanult, neki is több külföldi és belföldi kiállítás van már a háta mögött. „Az egyetemen is ilyen stílusban dolgoztam. A grafitti is közel áll hozzám, persze csak a megengedett felületeken művelem. A képeim inkább a gyerekekhez szólnak, a szóbuborékok viszont főként felnőtteknek szánt üzeneteket tartalmaznak. A gyerekek ötleteit használom fel, és dolgozom ki. Alkotásaim a szürke világból való menekülést biztosítják. Belsőépítészettel foglalkozom: gyerekszobákat, irodaházakat díszítek, falrajzokat festek – ebből élek” – mesélte a művész.
Szabó András és Ferenczy Botond Tamás kiállítása két hétig látogatható.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.