HIRDETÉS
A bemutatóról tartott szerdai sajtótájékoztatón Paco Alfonsín elmondta: Csehov szövege inkább csak az ihlet forrása volt a társulat szabad alkotásához. Az eredeti történet egy erdőben játszódik, de Dél-Spanyolországból származó emberként a számára sokkal otthonosabb közegbe, a tenger partjára költöztette – írta az MTI. Megállapította, nagyon más érzés a tengeren elveszni, mint az erdőben keresni a kiutat. A tengeren, ha látszik a part, már van egy kis reménysugár.
A rendező elbeszélése szerint az előadás az álom és a valóság határán játszódik.
Hozzátette: Csehov műveiben olyan erős a nyers valóság, hogy már-már álomszerűnek tűnik. Kijelentette: az álom és a valóság színházi kombinációja különösen érdekli. Ennek a kombinációnak vers a végterméke, állapította meg Paco Alfonsín, aki az évadkezdettől a kolozsvári színház társulatának a tagja.
A mű tengerparti értelmezését segítette elő Carmencita Brojboiu, a román tengerpartról származó díszlettervező is. Brojboiu elmondta,
az őszi tengerparton sétált és amikor meglátta egy kerthelyiség homokkal betemetett székeit, rögtön érezte, hogy megtalálta a színpadkép kulcsát.
Amint az alkotók elmondták: a nagyszínpadi előadás nézőit is a színpadon ültetik le a korábbi előadásokban használt székekre. Ezeket szabálytalanul rendezik el, így megpróbálják kimozdítani a nézőket a komfortzónájukból.
Tompa Gábor, a színház igazgatója elmondta: a színpadképet a szükség is alakította, hiszen a Regény nagybőgővel „költségvetés nélküli” előadás.
Az igazgató hozzátette: két évtizede nem volt még ennyire bizonytalan a színház anyagi helyzete.
A Regény nagybőgővel előadásban Viola Gábor, Ötvös Kinga és Platz János, valamint Farkas Loránd, Bodolai Balázs és Bogdán Zsolt lép színre. Az előadásban fontos szerepe van a zenének. A zenei motívumokat a Kanadában élő Alex Catona javasolta, a színház zenekara dolgozta ki, a dalszövegeket Gergely Edó írta.
