A budapesti Bori Tamás rendezésében mutatja be csütörtök este a Cigányszerelem című operettet a Kolozsvári Magyar Opera. Az alkotók szerint a produkció klasszikus, de kortárs is egyben.
2016. június 21., 17:552016. június 21., 17:55
Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjét mutatja be csütörtökön 18.30-tól a Kolozsvári Magyar Opera a Budapesti Operettszínházzal együttműködésben. A sétatéri dalszínház új premierjét a budapesti Bori Tamás rendezte, az előadást Kulcsár Szabolcs dirigálja.
Bori Tamás Budapesten született 1972-ben. Színész, rendező, az Operett Akadémia vezetője. Hét évig a budapesti Nemzeti Színház, tíz évig pedig a kecskeméti Katona József Színház színésze volt. 2008 szeptembere óta a Budapesti Operettszínház tagja. A Kolozsvári Magyar Opera által lapunknak eljuttatott közleményben a Cigányszerelem rendezője felidézte, az utóbbi években sokfelé dolgozott, több előadást is rendezett például Szentpéterváron, mint fogalmazott, „az orosz és a lengyel színházi hagyományok zseniálisak, a mai napig mindenki abból építkezik”.
Kiegészítették a librettót
A csütörtökön bemutatásra kerülő előadás koncepcióját a marosvásárhelyi származású Béres Attila dolgozta ki feleségével, Ari-Nagy Barbara dramaturggal. A két szakember tisztelettel közelített az eredeti librettóhoz, de ahol azt problémásnak érezték a mai közönség szempontjából, hozzáírtak egy prózai színházi részt. „Ezért nekünk nagyon izgalmas, nehéz játszani, viszont a kiegészítő szövegek miatt könnyű befogadni, persze csak ha valakinek van hozzá kedve. A kolozsvári előadásban jó néhány dolog megváltozott, hiszen mások a körülmények, és más a közönség, akinek játsszuk. A színház az itt és most művészete. Az én dolgom az, hogy az itteni kollégákkal érvényes előadást rakjak össze zeneileg és hiteleset színházi értelemben” – idézte a közlemény a rendezőt.
A rendező visszaemlékezett, arra kérte a kolozsvári társulatot, hogy prózai előadásként kezdjenek el a darabról gondolkodni. Bori Tamás szerint humor és elegancia nélkül nem lehet elképzelni az operett műfaját, így a közönség most is jól fog szórakozni. „Lehár zenéje bonyolult, sokrétű, ugyanakkor bársonyos hangzása révén emlékezetes élmény fülnek és szívnek egyaránt” – tette hozzá.
Tiszteletben tartották az eredetit
A rendező ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár igyekeztek a történetet néhol aktualizálni, tiszteletben tartották az eredeti művet is, így például a produkciót a Lehár Ferenc korában megszokott díszletekkel és jelmezekkel mutatják be. Ugyanakkor gyakorta váltogatják a tereket, „az egész előadás filmszerű dramaturgiával dolgozik, s ettől válik dinamikussá”.
Bori Tamás felidézte, pályakezdőként a Nemzeti Színházban olyan színészlegendákkal dolgozhatott együtt, mint Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Mensáros László, Tolnay Klári, Szakácsi Sándor vagy Kozák András.
„Sinkovits Imrénél zseniálisabb, nagyobb tudású és nem utolsósorban modernebb színészt én azóta sem láttam, minden próbafolyamat elején tele volt kételyekkel. Ez Sinkovitsnál hetvenéves korában is így volt. Egyszer halkan megkérdeztem tőle: »Imre bácsi, te tényleg izgulsz?« Erre ezt válaszolta: »Hát, nem úgy van az kisfiam, én nem engedhetem meg magamnak, hogy a saját szintem alatt teljesítsek«. Ebből megtanultam, hogy igazán elégedettek még akkor sem lehetünk, amikor úgy tűnik, hogy minden sikerült” – emlékezett a nagy elődre Bori Tamás.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!