2009. február 19., 09:232009. február 19., 09:23
Ezúttal a két felvonásos, helyzetkomikumokkal megtűzdelt darab Árkosi Árpád Jászai-díjas magyarországi rendező alkotásában tekinthető meg. „Számomra nem a darabok nemzeti aspektusai a legfontosabbak, sokkal lényegesebb a társadalmi kontextusuk. Caragiale műve mai szemmel is globálisnak tekinthető darab, beilleszthető a jelenlegi társadalmi környezetbe. Egyesek szerint azért nem, vagy csak nagyon kevés alkalommal játsszák a magyar színházak a román szerzők darabjait, mert nehezen adaptálhatóak.
Vannak, akik úgy vélik, Caragiale írásai különösen ilyenek. Mi mégis megpróbáljuk” – nyilatkozta lapunk kérdésére a rendező, aki szerint lehet, lesznek majd olyanok, akinek furcsán tetszik, hogy egy magyarországi rendező erdélyi magyar színházban román szerző darabját viszi színre. Árkosi viszont úgy véli, sokkal fontosabb szempont, hogy ez a darab minden nézője számára, nemcsak Szatmárnémetiben, hanem egyetemes szinten aktualitást és értéket tud közvetíteni.
„Az általam rendezett darabok nagy többsége külföldi szerző munkájából készült, nem jelent semmi különöset, hogy most épp román a darab eredeti nyelve. Sokkal fontosabb a mű üzenete és a színpadi játék” – szögezte le a magyarországi rendező. „A Zűrzavaros éjszaka Caragiale egyik legmulatságosabb és legtöbbet játszott komédiája, amely egy szerelmi háromszög segítségével, politikai kontextusban az átlagember problémáit ábrázolja” – fogalmazott Kovács Eszter, a társulat irodalmi referense.
„Árkosi maximálisan kihasználja a nyelv adta lehetőségeket, így feledhetetlen élményt nyújt a színházkedvelő közönségnek” – tette hozzá. Szerinte a darabban keverednek a szalonvígjátéki és a realista stíluselemek, melyek együtthatásából a háttérben felsejlik egy politikai szál is.
Árkosi Árpád a 90-es évek óta rendez darabokat a szatmárnémeti Harag György Társulatnál, és az utóbbi öt évben minden esztendőben színre vitt valamit a partiumi deszkákon. „A rendező meglepődve tapasztalta, hogy a városi színház elől eltűntek a fák, így azt tervezi, minden bemutatója után ültetni fog itt egy fát. A legelsőt pénteken helyezi el a bejárat előtti virágoskertben” – mondta Kovács Eszter.
Az előadás díszletét a színház román társulatának tervezője készítette. Radu Alexandru elmondása szerint a színpadi díszletben próbálta a darab korának romániai nyomorát a korabeli francia művészet elemeivel ellensúlyozni. Ígérete szerint igazi meglepetést készített a szatmári színház közönségének. A Zűrzavaros éjszaka főbb szerepeiben Czintos Józsefet, Nagy Csongort, Lőrincz Ágnest és Némethy Zsuzsát láthatja a közönség, az előadás koreográfiáját Gabriela Tănase jegyzi.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.