A bukaresti magyar kolónia közösségformálói bontják le a román fővárosról alkotott sztereotípiákat abban az interjúkötetben, amelyet Vincze Loránt korábbi Életeink című rádiós beszélgetéssorozata alapján szerkesztett és tavaly Magyar Bukarest címen megjelent a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában.
2014. február 02., 17:572014. február 02., 17:57
Az egykori újságíró – aki jelenleg az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke – a kötet hétvégi nagyváradi bemutatóján emlékezett vissza arra, hogy évekkel ezelőtt maga is előítéletekkel költözött le Bukarestbe, de miután megismerte a várost, a helyieket, felfedezte a külvárosi negyedeket és a „magyar szigeteket\", pozitív tapasztalatokkal gazdagodott, és megbarátkozott a hellyel.
Az azóta Brüsszelben élő szerző korábbi interjúalanyai is felfedezték a város egyedülálló jellegét, és ráleltek a kelettel keveredő nyugati pezsgés kozmopolita varázsára. Szűcs László és Tasnádi-Sáhy Péter újságírók kérdéseire a szerző rámutatott arra, hogy bár az általa 2007 és 2008 között megszólaltatottak szubjektív élményein keresztül mutatja be a román főváros magyarjainak életét – így vannak eltérő meglátások –, mégis jellemző, hogy azok akik a jobb megélhetés, a munka miatt költöztek Bukarestbe, többnyire csak rövid távra terveztek a várossal.
Szándékosan nem politikusokkal készített interjúkat, hanem – mint ahogyan az a könyvbemutatón bejátszott interjúrészletekből is kiderült – a fővárosi diaszpóra olyan közösségformáló személyiségei szólalnak meg, mint amilyen az ott élő magyar háziorvos, jogász, lelkész, de megismerhetünk zenészt, közírót, fotóriportert, magyarországi diplomatát és üzletembert is.
Tapasztalataikból pedig kiderül: Bukarest nem egy „magyarfaló\" város. Bevallása szerint Vincze is megkedvelte, de akárcsak a „bevándorlók\" többsége nem otthonként gondol a városra, hanem egy átmeneti állapotként éli és élte meg Bukarestet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!