„Tetűbőr belezna”: új kötet jelent meg Hideg Anna tradicionális erdélyi mesemondó repertoárjából

Hideg Anna mesemondó Benedek Elek szobránál Kisbaconban •  Fotó: Tekei Erika

Hideg Anna mesemondó Benedek Elek szobránál Kisbaconban

Fotó: Tekei Erika

Frissen látott napvilágot a mezőségi Ördöngösfüzesen élő Hideg Anna epikus népköltészeti repertoárja. Az egyik utolsó tradicionális erdélyi mesemondó, a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett népi énekes és mesemondó gyűjteményét pénteken mutatják be Kolozsváron. Tekei Erika marosvásárhelyi néprajzkutató, a téma szakavatott ismerője a Krónikának kifejtette, nagyon sok generáció tudásából, szellemi örökségéből nyújtanak a népköltészeti gyűjtemények, köztük a mesegyűjtemények is egy-egy szeletet. A szó szerint lejegyzett népmesék, tájnyelvi szövegek, hanganyagok segíthetik a tudásátadást, szórakoztatnak, nevelnek, a nemzeti, regionális és lokális identitás megőrzőjeként, alakítójaként is hatékonyan működhetnek.

Kiss Judit

2024. január 25., 18:332024. január 25., 18:33

2024. január 31., 12:152024. január 31., 12:15

Felnőtteknek szóló meserepertoárja jelent meg a mezőségi Ördöngösfüzesen élő, 1936-ban született Hideg Annának, az utolsó olyan tradicionális mesemondónak, aki rendkívül gazdag népköltészeti ismeretanyagát még egy hagyományos erdélyi faluközösségben élve, organikus módon szerezte. A kötetet pénteken 19 órától mutatják be Kolozsváron a Heltai FolkCenterben. Az eseményen jelen lesz többek közt Tekei Erika marosvásárhelyi néprajzkutató, a téma avatott ismerője, akit arról kérdeztünk, mi a jelentősége ennek az új kötetnek – ugyanis Hideg Anna meséiből korábban már több ízben jelentek meg kiadványok.

A néprajzkutató emlékeztetett, 2007-ben, a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó gondozásában jelent meg az első ördöngösfüzesi népmesegyűjtemény, melynek címe: Tetűbőr belezna, alcíme: Ördöngösfüzesi népmesék és egyéb történetek.

A meséket Magyar Zoltán folklorista, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa – jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa – gyűjtötte, a népmesegyűjteményhez bevezető tanulmányt írt, és jegyzetapparátust állított össze.

Abban a kötetben jelentek meg először Hideg Annától gyűjtött mesék, ám nem a teljes meserepertoárja és nem csak általa mondott mesék. Három ördöngösfüzesi mesemondó: Hideg Anna, Kisláposi András és Daruka Ilona 95 folklórszövegét tartalmazta, a meséken kívül adomákat és igaz történeteket is.

Hideg Anna, a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett népi énekes és mesemondó •  Fotó: Heltai Folk Center/Facebook Galéria

Hideg Anna, a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett népi énekes és mesemondó

Fotó: Heltai Folk Center/Facebook

„Én a Mentor Könyvkiadó munkatársaként a kötet szerkesztője voltam, a kézirattal való foglalatoskodás, majd a népmesegyűjtemény megjelenése után a könyvbemutatók alkalmával személyesen is megismerkedtem a mesemondókkal. Hideg Annának közben újabb mesék jutottak eszébe, nekem is elmondott párat, és így Magyar Zoltán mesegyűjteményéből és a saját gyűjtésemből válogattam egy kötetre valót, de ez már gyerekek számára készült, átdolgozott, illusztrált kiadás lett. 2009-ben jelent meg, szintén a Mentor Könyvkiadó gondozásában, Ördöngösfüzesi népmesék. Hideg Anna meséiből címmel, s az illusztrációkat Căbuz Andrea készítette. A kötethez rádióstúdióban hangzómelléklet is készült, így a meséket nem csak olvasni lehetett, hanem meg is hallgatni Hideg Anna gyönyörű tájnyelven szóló előadásában” – mondta el Tekei Erika.

Magyar Zoltán 2005-ben kezdte el gyűjteni Hideg Anna meséit, de ő elsősorban mondakutatóként látogatott el Ördöngösfüzesre, ahogy más mezőségi és erdélyi falvakba is. A mesegyűjteményben nincsenek benne a mesemondóktól feljegyzett mondaszövegek, hanem később, más könyveiben jelentek meg, pl. 2011-ben az Erdélyi népmondák vagy 2012-ben a Mezőségi népmondák című kötetekben.

Hideg Anna történetmondó repertoárjának rögzítését Magyar Zoltán tovább folytatta, így a 2023-ban megjelent új kötetbe, egyéniség-monográfiába tulajdonképpen 2005 és 2022 között gyűjtött mesék, mondák, adomák, viccek, igaz történetek kerültek be, valamint Anna néni élettörténete.

Korábban már megjelent és első ízben közlésre kerülő szövegek egyaránt vannak benne, tulajdonképpen Hideg Anna epikus népköltészeti repertoárja ez a gyűjtemény. A Balassi Kiadó gondozásában 2023-ban megjelent új kötet címe Hideg Anna meséi.

Tekei Erikát a kolozsvári esemény címéről is kérdeztük, hogy mit jelent a belezna, ez a sokak számára ismeretlenül hangzó szó. Ugyanis a 2007-ben, a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó gondozásában megjelent első ördöngösfüzesi népmesegyűjtemény címe: Tetűbőr belezna.

„A belezna szó jelentése köntösszerű női ruha, és Hideg Anna egyik legkedveltebb meséjének címe. Ezt a mesét ő is nagyon szereti, és a mesehallgatók is, gyakran kérik tőle gyerekeknek és felnőtteknek szóló mesemondó rendezvények alkalmával is, fesztiválokon, meseesteken, mesekocsmákon, és persze könyvbemutatókon is” – mutatott rá a néprajzkutató.

Hozzátette, a mesebeli királykisasszonyt az apja férjhez akarta adni a Fekete ország királyához, s a kényszerházasság elől menekülni próbáló leány tanácsot kért a szakácsnétól, aki azt mondta, kérjen rézruhát, ezüstruhát és aranyruhát az apjától, a „három szép ékszeres ruha” legyen a feltétele a házasságnak. Elkészült a három ruha, és akkor a szakácsné tanácsára azt kéri, hogy tetűbőrből is varrattasson a királyapja egy ruhát, egy tetűbőr beleznát, s ha ez is meglesz, akkor valóban hozzámegy a Fekete ország királyához. Elkészül ez a ruha, a belezna is, a királykisasszony a ruháival együtt megszökik a palotából, és folytatódnak a kalandjai mindaddig, amíg mesébe illően jól nem végződik minden.

Tekei Erika néprajzkutató: „a szó szerint lejegyzett népmesék, tájnyelvi szövegek a regionális és lokális identitás megőrzőjeként, alakítójaként is hatékonyan működhetnek” •  Fotó: Tekei Erika/Facebook Galéria

Tekei Erika néprajzkutató: „a szó szerint lejegyzett népmesék, tájnyelvi szövegek a regionális és lokális identitás megőrzőjeként, alakítójaként is hatékonyan működhetnek”

Fotó: Tekei Erika/Facebook

Az élőszavas mesemondás gyakorlata napjainkra immár kuriózummá vált, kevesen képviselik ezt a műfajt, mondhatni kihalófélben van. Tekei Erikát arról is kérdeztük, hogyan látja, miért fontos kötet formában meg- és továbbörökíteni Hideg Anna életművét és a hozzá hasonlók által létrehozott értékeket.

„Nagyon sok generáció tudásából, szellemi örökségéből nyújtanak a népköltészeti gyűjtemények, köztük a mesegyűjtemények is egy-egy szeletet. Hagyományosan szóban adták tovább egymásnak az emberek ezeket a történeteket, és általában egy kisebb közösség, például egy falu válhatott élményközösséggé,

a kötet formában megörökített változatok által viszont közkinccsé lesznek. A szó szerint lejegyzett népmesék, tájnyelvi szövegek és a technikai fejlődés révén audiovizuális mellékletekkel kiegészíthető kiadványok a tudásátadást segíthetik, szórakoztatnak, nevelnek, a nemzeti, regionális és lokális identitás megőrzőjeként, alakítójaként is hatékonyan működhetnek” – fogalmazott a néprajzkutató.

Aki arra is kitért, hogy a 20. század utolsó évtizedeitől az óvodai és iskolai oktatásban, a közművelődésben, és a médiában egyre többet foglalkoztak/foglalkoznak az élőszavas mesemondással. Míg korábban a mesemondás alkalmai a csoportos munkavégzéshez és a pihenőszünetekhez (fonás, kukoricahántás, tollfosztás, kaláka, kapálás, cséplés, állatok legeltetése, favágás, szénégetés stb.) vagy a kényszerből való együttlétekhez (katonaság, hadifogság stb.) kapcsolódtak, a közelmúltban megváltoztak a mesemondási alkalmak: mesemondó versenyek, színpadi mesemondás, szórakoztató, nevelő és preventív mesélés óvodákban, iskolákban, terápiás céllal történő mesélés (meseterápia).

Tekei Erika felhívta a figyelmet, a mesemondás továbbéltetői a családon kívül az oktatási és közművelődési intézmények, mesemondó csoportok, pedagógusok, néprajzkutatók, „funkcionális”, úgynevezett „revival” mesemondók lettek, akik számára a népmesegyűjtemények jelenthetik a forrást a mesemondáshoz, a mesemondás újratanulásához.

A frissen megjelent kötetben Hideg Anna élettörténetének szeletei is szerepelnek. Ennek kapcsán a néprajzkutatótól azt is megkérdeztük, miért lehet fontos a ma embere számára, hogy a huszadik század első felében, hagyományos erdélyi közösségben született mesemondó megosztja élettörténetének bizonyos szeleteit a nagyközönséggel. Tekei Erika idézte a Hideg Anna meséi kötet hátsó borítóján olvasható szöveg első mondatát: „A Magyar Népköltészet Tára sorozat új kötete a magyar néprajztudományban nagy múltra visszatekintő és európai hírű egyéniségkutató iskola legújabb kutatási eredményét, a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett erdélyi népi énekes és mesemondó, Hideg Anna epikus népköltészeti repertoárját adja közre.”

„Folklórkutatóként a válaszom a kérdésre, hogy a magyar népmesék kiadásának etalonja az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény című sorozatban formálódott. 1940-ben jelent meg a sorozat első köteteként Ortutay Gyula Fedics Mihály mesél című kötete, mellyel új irányt kívánt szabni a mesekutatásnak, amelyet egyéniségkutató módszernek nevezett, és magyar vagy budapesti iskolaként emlegetett szóban és írásban.

A népmesekutatás nagyon fontosnak tartja azóta is a mesemondók vizsgálatát, élettörténetük, repertoárjuk alakulását, mesemondásuk alkalmainak bemutatását, a mesemondók és közösségük viszonyának vizsgálatát, a mesemondás kontextusát.

Ha nem szakmai választ akarok adni, egyszerűen csak a ma embereként válaszolom meg a kérdést, akkor csak annyit mondhatok, hogy mindenkinek az élettörténete fontos, érdekes és tanulságos, egyszeri és megismételhetetlen” – mondta Tekei Erika.

korábban írtuk

Nem szégyellni, hanem elhinni a csodát: túlélni tanít a népmesékbe foglalt bölcsesség egy értékvesztett világban
Nem szégyellni, hanem elhinni a csodát: túlélni tanít a népmesékbe foglalt bölcsesség egy értékvesztett világban

Tulajdonképpen mindenki arra vágyik, hogy a saját meséjének, történetének jó vége legyen, ezért is fontos az ember számára a „tiszta forrásból” származó népmese – fejtette ki a Krónikának Tekei Erika marosvásárhelyi kultúrakutató.

korábban írtuk

Elek apó ükunokája: az élőszóval elmondott mese a magyar kultúra átörökítésének ékköve
Elek apó ükunokája: az élőszóval elmondott mese a magyar kultúra átörökítésének ékköve

Hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben a hétvégén Kisbaconban rendezendő népmesemondó találkozó. A második alkalommal megvalósuló rendezvény céljáról és kínálatáról Benedek Elek ükunokája is beszélt a Krónikának.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét